Kérnél lakbért a dolgozó, de otthon lakó gyermekedtől? Mondjuk 20-30 éves korában.

En a környezetemben azt látom hogy próbálják segíteni a gyereket, csak van hogy nem -sokra telik..

Akkor nem kell halomra szülni,legyen egy felnevelve de ne 4 5 egy szobába egy kenyérre,gondolkodni kéne.. Ha fele annyira lenne fontos a gyerek mint a mozaikozás nemi szerv a gyerek lenne a fontos de ő ma inkább eszközzé vált.

Kérnék, a rá eső rezsit és kaját fizesse ki, hiszen melózik.

Engem kérni sem kellett, mert ALAP volt, hogy amíg dolgozó felnőttként otthon élek, bizony kifizetem a részemet, nem várom el, hogy eltartsanak.

Kedves szülők! Akik itt azzal vannak megáldva, hogy sosem lesz komoly ember ha nem szedjük el a fél fizetését. Javaslom, mellé naponta 2x nyilvánosan megkorbácsolni is.

Érdekes, hogy az előző generáció nagyrészt a szülők, nagyszülők segítségével indult meg. Nekem is "szüleimet" nyomta anyagilag a család, nagynéni, nagybácsi, szülők. És ahogy kopott a család, kopott a pénz is. Aztán jött a gyerek, akitől lehetett kérni (még iskolás voltam, de mellette eljártam dolgozni, volt is akkori értéken egy rossz házra valóm), visszaadni meg felejtsd el, hisz lelakta a gyerek. A bajok akkor kezdődtek, mikor betöltöttem a 18at, és szóltam, hogy kéne vissza a pénz, mert néztem egy rossz házat, teleknek. Aztán szó szót követett, lelaktam, nem segítek semmit, stb, (érettségire készültem, mivel nagy céljaim voltak, vannak) aztán Egyetemre jártam, de a családi körülmények plusz az anyagiak nem hagyták, hogy befejezzem... Aztán a folyamatos ordítozást megunva fogtam magam, és elköltöztem. Azóta igaz az akkori ár majdnem 3x-osáért de sikerült vennem egy telket, van egy kis megtakarítás is, és több évug nem beszéltem a "szüleimnek" nevezett 2 véglénnyel. mostanában nagy ritkán beszélünk, de részemről teljesen érzelemmentes a kapcsolat. Csak ugye ezek után majd ne várja, hogy ha baja lesz rá fogok nézni.

Amíg kereső emberként otthon laktam, én önként ajánlottam fel a szüleimnek, hogy havonta hozzájárulok a háztartási kiadásokhoz 50000 forinttal, amit megköszöntek és elfogadtak.

Szerintem ez a minimum, amit egy jó érzésű fiatal megtesz.