Az anyám templomi szertartást akar és azt, hogy az ő ruhájában menjek férjhez?! Miért sértődik meg?
A párom és én sem vagyunk megkeresztelve. Az ő szülei ateisták, nekem anyukám katolikus, de amikor megszülettem, az apám mondta, hogy ne kereszteljenek meg 1-2 évesen, hanem majd én döntsem el ezt felnőtt fejjel.
Annak ellenére, hogy 8 évig református általános iskolába jártam, nem vagyok hívő. Azért jártam havi egyszer templomba, mert kötelező volt és ahogy elballagtam, többet semmilyen templomba nem tettem be a lábamat. Hiszem, hogy van egy "felsőbb hatalom", de úgy gondolom, hogy ez mindenkinek mást jelent. Ráadásul anyám sem azért íratott vallásos iskolába, mert annyira akarta, hogy rám ragadjon a hit, hanem mert az volt a legközelebb hozzánk (1 utcával arrébb).
Sosem jártunk családilag templomba, nem beszéltünk vallásos dolgokról/Istenről, szerintem még Bibliánk sem volt otthon. Nem élek vallásos életet, ez van. Soha nem is akartam. A párom meg még inkább nem.
Ennek ellenére most azon megy a szüleimmel a vita, hogy ilyet nem lehet csinálni, a házasságnak ez a módja és hogy az mennyire gyönyörű.
A másik dolog, hogy anyám anno megtartotta az esküvői ruháját, ami még megvan. Ő azt szeretné, ha azt venném fel és szerinte én azért nem akarom, mert undok vagyok és nekem soha semmi nem jó.
Nekünk már kb kirajzolódott egy terv az esküvőről, az utána lévő vacsoráról, lagziról. Pl. egy kastélyban, vagyis annak az udvarán szeretnénk majd tartani, zöld és természetes környezettel, dekorral. Én kivagyok a giccses, habos ruháktól, amikben mozogni, leülni alig lehet. Én egy egyszerűbb, nem abroncsos, fidres-fodros ruhát szeretnék majd, egy bizonyos tervező által készítve. Meg na, szeretnék egy saját menyasszonyi ruhát...
Karácsony előtt lett bejelentve az eljegyzés, jövő nyáron lesz az esküvő. És már megy a vita mindenen, mintha kb. ez az ő tiszteletükre lenne megszervezve.
Hogy bírjuk ezt ki ép ésszel?
közlitek a következőt
-" Anya, Apa! Én és a vőlegényem fizeti a teljes esküvőt. A kastélyt, a drága ruhát, a kaját, virágokat, díszletet, mindent. Se ti se a vőlegényem szülei egy forintot nem tesz be az esküvőbe, kimondottan a mi kérésünkre. Ezért mi döntünk mindenben. Ti csak vegyetk részt, és örüljetek a boldogságunknak"
Na ilyen egyszerű az egész. Az dirigál aki fizeti az esküvőt.
Én ebből nem csinálnék ilyen nagy kérdést.
Megmondanám hogy lesz és pont.
Tovább engem nem érdekel senki véleménye
mindent úgy csináljatok ahogy tetszik, mert ez a ti esküvőtök lesz,nem anyádé,nem másé a tiéd
Te legyél boldog a nagy napodon
Hidd el amire sor kerül az esküvőre és ott állsz majd abban a ruhában amit te választottál hidd el anyukád arra fog gondolni,hogy mennyire szép vagy és milyen szép ez a nap
Elmesélem nálunk,hogy zajlott
Volt 10 fő összesen mert minek elhivni a másodunokatestvért akit 13 évesen láttam utoljára felesleges,csak a nagyon közeli családtagokat hívtuk meg és pár barátot
Nem volt templomi esküvő csak szertartásos,egy birtokon volt megtartva a vacsora,vacsora után egy kis buli 22 órakor lett vége.
Nem volt násznép, vőfély,nem volt cigányos mulatós élőzene,
Minden úgy volt ahogy mi szerettük volna,sokan fintorogtak az elején amikor meghallották hogy nem az 1000 éves hagyomány szerint tartjuk meg,de nem érdekelt,amire sor került az eskobore már senkit nem zavarta,hogy nincs vőfély, se koszorúslány
Mindenki jól érezte magát
Kérdezd meg:
"Anyu, Te a nagyi menyasszonyi ruhájában mentél férjhez? Nem? Hát én is folytatom ezt a hagyományt!"
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!