Miért csinálják ezt a szülők?
A férjemmel szinte a kapcsolatunk eleje óta saját otthont kerestünk, mert szerettünk volna végre saját életet kezdeni. Az anyagi lehetőségeink, a minimum elvárásaink és az ingatlanpiaci kínálat viszont nem nagyon találkoztak, éveken keresztül nézegettük a hirdetéseket, és mindig vagy túl messze volt, vagy túl drága, vagy túl kicsi, vagy túl sok ráfordítást igényelt volna, amit nem tudnánk finanszírozni.
Tavaly végre megtaláltuk az otthonunkat, amit így is majdnem teljes egészében hitellel vásároltunk (babaváró+piaci+CSOK támogatás), de jó helyen van, max fél óra autózásra mindkét szülőtől, családi ház, kényelmes méretű kerttel. A szülői házakhoz képest viszont fele akkora, ami minket nem zavar, de úgy tűnik, a szülőket nagyon, és ezt meg is jegyzik sokszor egy-egy elejtett megjegyzésben. A ház kívül-belül megújul, korszerűsítjük, hogy hosszú távon kevesebb költség legyen vele, átalakítottuk úgy, hogy legyen egy plusz szoba, ha majd lesz még egy gyerekünk (most egy 7 hós babánk van, neki már lesz saját szobája), így ha négyen leszünk, mindenkinek lesz külön helye, a gyerekeknek 11-13 nm. Úgy gondolom, ez nem olyan kevés, nekem ennél kisebb szobám volt.
Lényeg a lényeg, hogy sorra próbálnak nyugtatgatni minket, hogy sebaj, nem kell itt leélni egy életet, ugródeszkának jó lesz, sőt, amikor a férjem múltkor finoman már jelezte, hogy hát mi ezt nem átmenetire vettük, még az apja be is szólt, hogy ne mondjon már hülyeségeket. Egyszerűen képtelenek felfogni, hogy mi megláttuk és megszerettük, nagyon jó helyen van (Bp melletti település 2000-es évek eleji házakkal van tele az egész környék, minden elérhető a közelben), és úgy kezelnek minket, mint a hülyegyerekeket, hogy na majd ők jobban tudják. Az egész házkeresés is erről szólt, hogy kb mi voltunk a hülyék, hogy nem 50M Ft és 160 nm körül keresünk házat. Sajnos nagyon nehéz helyzetünk volt a kereslet-kínálat tekintetében, és ezzel a házzal is kizárólag szerencsénk volt. Nagyon rosszul esik nekünk, ahogy viselkednek, és már egyiküknek sem szívesen mondunk semmit, vagy vagyunk náluk jó kedvvel.
Mit gondoltok a helyzetről?
B*szki, nemhogy orulnenek a szulok, hogy kepesek voltatok elso otthonnak kertes hazba menni es meg ujitgatni is tudjatok, kert is van.
Szemetseg a reszukrol. Ne hagyd magad kerdezo, mond nekik a szemukbe,h ogy szamotokra ez tokeletes, es nagyon boldogok vagytok.
10#
Nem elismerésre és vállveregetésre várok, szimplán csak egy normális családban az ember a szülőktől nem a fricskára számít.
“ Lényeg a lényeg, hogy sorra próbálnak nyugtatgatni minket, hogy sebaj, nem kell itt leélni egy életet, ugródeszkának jó lesz, sőt, amikor a férjem múltkor finoman már jelezte, hogy hát mi ezt nem átmenetire vettük, még az apja be is szólt, hogy ne mondjon már hülyeségeket. ”
Miert kell ezt tulbonyolitani?
Egyszeruen legyel egyenes es mond ki nekik szemtol szembe azt, ahogy erzel.
Ugy mint:
“Kedves Apuka, Anyuka, tudom, hogy joszandekbol mondjatok ezeket, de nagyon rosszul esnek ezek a mondatok, sokat dolgoztunk ezert a hazert es
buszkek vagyunk ra.
Ha valami nem tetszik, akkor azt legyenek olyan kedvesek es tartsak meg maguknak.”
Az első hozzászólónak üzenem, ha nem tudsz érdemben válaszolni, akkor inkább tartsd magadba a véleményed! Az öregeid lehet, hogy csak szimplán irigyek, és valójában nekik is tetszik a hely, pláne ha ilyen új építésű környékre költöztetek! Az ilyen vén emberek, akiknek a kommunizmusban nem volt akkora ügy telket venni és házat építeni. Hidd el, ha ők fiatalok lennének most, ezzel a fejjel, akkor ők most egy lakótelepi lakást sem tudnának befinanszírozni maguknak. Az ilyen véén marhák verik a mellüket állandóan, mekkora szerencséjük volt! Volt egy lóf@xt! Mindenki lopta az anyagot a vállalattól. Ismerek olyan öreg embert, aki sofőr volt, és állandóan lopta a húst és éttermeknek eladta. Ja? Így nem volt nehéz házakat építeni. Ez nem egyedi eset volt. Ment a fusdizás meg a kaláka rendszer! Ég és föld a különbség ma házhoz jutni, a régi időkhöz viszonyítva, amikor még nem voltak kamerák, meg gps, sem biztonsági őrök!
Ezt kell nekik szépen elmagyarázni, úgyhogy ne nagyon pattogjanak!
Ha nekem ilyet vállalna a szülőm, megkérdezném, hogy én mikor szóltam bele abba, hogy ő milyen helyet választott magának élni?
Vagy azt mondanám : Igazad van Apa, ez a ház kicsi. Mit is mondtál, mennyi pénzt tudsz adni, hogy nagyobbat vehessünk?
Észrevenné magát azonnal.
7-es, ne legyél már értetlen.
Írtam, hogy "ha jó" egyébként a méret, akkor nem igazán nevezhető előrelépésnek egy nagyobb ház.
A miénk 105 nm, ebben van 3 normális méretű hálószoba, nagy nappali-ebédlő-konyha, fürdő, plusz WC, kamra, háztartási helyiség. Egy 2 gyerekes családnak tökéletes. Az anyósoméknak nagyobb háza van, 160 nm-es, nem érzem, hogy egy ekkora méretű ház bármi pluszt tudna nyújtani a mi 4 főnknek, van elég helyünk, tehát eszünkbe sem jut arra spórolni más dolgok helyett, hogy nagyobbá menjünk, mert totál felesleges.
Ahol két gyerek van egy szobában, ott igen, előrelépésnek lehet nevezni, ha sikerül nagyobba menni és mindenkinek jut szoba. De amúgy meg tiszta felesleges flancolás egy 160 nm-es ház manapság 2-3 gyerekes családoknak.
11m2 az nagyon kicsi, de mindegy.
CSOK - és biztosan meglesz a három gyerek? ;) Egyébként szerintem rhadt ciki csak a CSOK miatt csinálni három gyereket.
Ismerősék felvették, mert az első jött pikkpakk. Hmmm, a második már 14 éve NEM, úgyhogy fizethették vissza az egészet (mindketten egészségesek, elég spermaszám, átjárható petevezeték, stb.).
16!
Náluk nincs e normális méretű hálószoba. A gyerekszoba -vagy szobák?- 11 -13 negyzetmeteresek az konkrétan lyuk. Egy csecsemőt nem érdekli, de egy középiskolás azért csak szeretne egy íróasztalt, ruhasszekrenyt, normális méretű ágyat és esetleg még valami fotelt vagy kanapét, ha vendége jön ne az ágyán üljenek. Leheg a szülők látják ezt, a kérdező meg nem. De van akinek a Tinyhouse is elég. Nem az átlagember ő sem
Átérzem. :D
Mi tényleg mini házban lakunk (35nm) és imádjuk, nem is akarnánk nagyobbat akkor se ha lehetne. Unalmas a sok lesajnáló rokon, hogy jajj babaház, nem baj majd lesz nagyobb, stb.
Őszintén szólva engem már nem zavar, újabban nyíltan kiröhögöm őket amiért sokkal többet kell takarítaniuk nálunk, aztán kész. :D Persze ez nekik annyira nem tetszik, de már meguntam hogy elmagyarázom nekünk így jó, már meguntam hogy süketnek tettetem magam, inkább szórakozok ha van rá lehetőség.
3 hálószoba nálam abszolút "nagy ház" kaliber. Nem értem a problémájukat.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!