Mit tennél, ha a fiad kitalálná, hogy ő lány?

Megkérdezném, hogy miért hiszi ezt.

Ha azt mondja, hogy nem érzi sajátjának a testét, akkor elvinném egy pszichológushoz, hogy kezelje a diszfóriáját. Rengeteg ember szenved a diszfória különböző formáiban; ez nem csak a transzneműek sajátossága. Ha mások problémáin lehet segíteni, akkor az én gyerekem sem fog abban a hitben élni, hogy kizárólag az életveszélyes műtétek, káros hormonok és életen át tartó önbecsapás az egyetlen módja a gyógyulásának.

Ha viszont azt mondja, hogy azért lány, mert közelebb érzi magát a női nemi sztereotípiákhoz, akkor (először egy kicsit csalódnék magamban, mert úgy tűnik nem tanítottam meg neki, hogy a sztereotípiák semmit sem jelentenek) elmagyaráznám neki, hogy fiúnak és lánynak lenni csak annyit jelent, hogy milyen testbe szület valaki. Azt mondani, hogy valaki a szoknyától és a sminktől lesz lány kb olyan butaság, mintha azt mondanánk, hogy nem attól leszel szőke, hogy világos haj nő ki a fejedből, hanem attól, hogy üresfejű vagy, és szeretsz bulizni, hiszen általában ezekre a tulajdonságokra asszociál az, aki a szőkékre gondol.

Elmondanám neki azt is, hogy teljes szabadságot élvez; nem kell azzal törődnie, hogy mit mondd a társadalom, mert a nemétől függetlenül úgy öltözhet, és úgy viselkedhet, ahogy akar. Nem kell megkérdőjeleznie a létét ahhoz, hogy kifesse a körmét, vagy megnövessze a haját.