Szerintetek milyen érzés ha valakit kitagadnak a családjából , mert valami rosszat csinált?

Nem kell ahhoz rosszat tenni, hogy kitagadjanak. Elég az, ha nem értenek egyet veled, vagy összefognak ellened, vagy kiutàlnak, mert màs vagy, esetlegesen jobb ember, nem pénzéhes, és nem akarsz behódolni... Ilyen esetben talàn jobb is, ha az ember maga tàvozik.

Nos, ha rosszat tennék? Mi az, a rossz? Mi az, ami megbocsàtható? Illetve a bizalom megmaradna e utàna? Ha nem, akkor is új életet kezdenék. Nem lenne szükségem olyanokra, akik a bajban nem àllnak mellettem!

Ugyanmár. Az emberek nagy része álszent. Rengeteg családot ismerek, ahol a "család szent", közben meg ott egy maroknyi ember, akikkel xy indokok (egyébként hülyeségek) miatt nem beszélnek, kizárják. Csak ezeket minden család elrejti, hogy de hát náluk ilyen nem fordul elő.

De az még rosszabb, mikor az ember háta mögött van sarazva valaki, de azért jó pofit kell vágni, mert hát "családtag", vagy mert épp hasznot húznak belőle. Nézd meg, mennyi ember szenved gyakorin a családtagjai miatt, mindennapos eset, de azt a lehetőséget, hogy nem beszélnek, kizárják, mert azt "nem lehet, mert családtag". :D

Én is egy ilyen átlag ember vagyok. Egyik nagyszülőmet például már a hátam közepére sem kívánom, de elviselem, mert nem akarok bűntudatot érezni.

De a szüleim már kizárták az életükből, egyáltalán nem beszélnek. Minden egyes alkalommal azt érzem én is, hogy így kéne tennem, mert borzasztó ember, de nem tudom megtenni.

És nem, nem sajnálom az ilyen emberek többségét (mindig vannak kivételek persze, nálunk is van olyan, ahol a kitagadó fél a hibás), mert valamit tenniük kellett ezért, hát igyák meg a levét.

#7es válaszoló: biztos, hogy megvan a húgod igaza is. Én is megszakítottam mindenkivel a kapcsolatot (én vagyok a hugica), de előtte nagyon sok bántást kellett eltűrnöm, amit a többiek észre sem akartak venni.

Persze nem mondom, hogy nálatok is ez volt, csak azt, hogy neki is meg van a maga igaza. Bocs, hogy beleszóltam.

Van ennél rosszabb is, amikor nem tagadnak ki, de ellehetetlenítenek, lelki terrorban tartanak, gyakorlatilag életképtelen felnőttet nevelnek belőled, hogy ők ne maradjanak egyedül, mindig kötődj hozzájuk.

Ha kitagadnak rossz lehet, de saját lábra állsz, pár év alatt kialakul az életed, és már nem is foglalkozol az egésszel.

Ez még mindig jobb a két rossz közül.