Hogy segíthetnék neki még jobban?

Az idő fog csak segíteni :(

Vidd valahova kikapcsolódni. Kezdjetek egy közös hobbit. Menjetek sétálni vagy sportolni. Foglalja le magát.

Jaj ez nagyon aranyos :( Mintha az én anyukám írta volna:) Én is ezen mentem át, bár mi azóta kibékültünk a barátommal három hónapig nagyon szenvedtem, az én anyukám is mindig beszélgetett velem, meghallgatott, tapasztalatokat mondott, sokat segített de annyira szerettem a barátomat, akármit mondott nem segített. Pedig már elvitt vásárolni, fodrászhoz is stb. Én azt tudom esetleg javasolni hogy ha egyedül ennyire nem tudja feldolgozni akkor próbáld meg őt elvinni egy pszichológushoz, engem is elvittek anyukámék mert már nem bírták hogy tönkre megyek, és rengeteget segített, neki köszönhetem hogy kibékültünk a barátommal :) Szóval esetleg még az is segíthet, meg ahogy az első is írta, az idő. Éreztessétek vele, hogy mellette álltok, hogy bármikor számíthat rátok, nekem sokat jelentett ez is :)

Én most egy kicsit lefogom szólni az előbbieket, de szerintem ne vidd sehova. Egyedüllétre van szüksége. Majd az idő segít.

5-ös reflektálnék én nem szólok le senkit, se nem vitatkozok olyanon, amit valójában az anyukája tud, mert ő ismeri igazán a lányát. De amennyiben a kislánya introvertált az egyedüllét x ideig segít, de ha extrovertált típus, akkor azzal nem segít magán, ha befordul.

Ha nem eszik, rendkívül sokat fogyott stb, akkor szükség lehet valamit tenni.

Sehogy. Ezt neki kell feldolgozni. Hidd el, nem ez az egyetlen szakítás, ami életében rá vár.