Miért csinálja ezt apám?

17 éves fiú vagyok. Van pár mentális problémám (szociális fóbia, depresszió, 0 az önbecsülésem, meg ilyenek), ennek nagyrészt az oka, hogy az iskolában bántanak mindig. Apámmal lakok, általában 1 héten 6 napot dolgozik, estig. Tehát alig látom, alig beszélek vele. De már több éve valamiért egyszerűen nem bírok vele úgy beszélni, mint mással. Ha vele beszélek például, akkor bármennyire is megerőltetem magam, valamiért csak ilyen elvékonyodott hanggal tudok hozzászólni, meg valamiért nem visz rá semmi, hogy beszélgessek vele, csak ilyen egy szavas válaszokat adok mindig. És nem tudom ez miért van. Na de a lényeg, a mentális dolgaim miatt általában itthon ülök egész nap, a barátaim sem hívnak sehova, pedig én sem ilyen életre vágyok. De ő mindig ha hazajön, abban a pár percben is ameddig találkozunk, folyamatosan olyan, mintha burkoltan bunkózna velem vagy nem tudom. Olyanokat kérdez például, hogy "mivan, esz itthon az unalom? haha". Meg hogy "miért nem mész el a barátaiddal valamit csinálni?". És lehet, hogy semmi negatív szándéka nincs, de engem ez nagyon negatívan érint. És mivel még átlag dolgokról sem tudok vele beszélgetni, a mentális betegségeimről meg főleg nem, de ő meg valahogy nem veszi észre, pedig rohadtul feltűnő például, hogy a gyerek nem akar kimenni otthonról soha, meg nem akar beszélni.. Helyette inkább bunkózik meg szid, hogy miért vagyok ilyen.