Vannak itt olyanok, akik nem mondták meg a szüleiknek, hogy mennyit keresnek? Nem reagáltak rosszul erre a szülők?

Amíg otthon laktam megmondtam, ma már nem mondok pontos összeget, csak azt hogy jól keresek, meg átlagosan.

Nyilván nem mondja, de látom a fején, hogy zavarja.

"ha a szüleid elmondják, hogy a család anyagi helyzete milyen, akkor illik. "

Ezzel nem értek egyet.

Korábban én is elmondtam, most már én sem. Szintén anyagias szülő. Tőlem csak testvérem felé volt elvárva a nagylelkűsködés. Én ugye dolgozom már, ő meg még kiskorú, tudták, hogy jól keresek, aztán leadták a rendelést.

Én egy emelés alkalmával döntöttem úgy, hogy nem mondom el. Azt elmondtam, hogy emeltek, de azt nem, hogy mennyit.

Az én anyám személyes sértésnek vette. Megkérdezte, hogy miért nem mondom el, én meg annyit mondtam, hogy "mert úgy döntöttem, hogy nem akarom, csak a férjem tudja a pénzügyeimet és a bankárom". Meresztgette a szemeit, de nem érdekelt.

""ha a szüleid elmondják, hogy a család anyagi helyzete milyen, akkor illik."

Ez a szülők döntése, hogy elmondják-e vagy sem. Attól még nem köteles a másik fél is elmondani.

Az a vicc, hogy régebben én is elmondtam, és nem is láttam ebben semmi rosszat. Aztán anyám elkezdte ellenem fordítani a dolgot. Ő mondjuk nem úgy, hogy elvárta volna, hogy vegyek nekik ezt meg azt meg drága ajándékot. Inkább úgy, hogy elkezdte "beosztani", hogy mire költsek, mire tegyek félre, miért vettem ilyen cipőt, stb. Mindezt úgy, hogy kb. erkölcsi alapja nem volt rá, mert nekik aztán apámmal soha nem volt félretéve egy fillérük sem, szóval eleve nem volt hiteles, amikor a spórolási tanácsait osztogatta.

Most már semmit nem mondok (amúgy is szabadúszó vagyok, egyszer van nagyobb bevétel, máskor hónapokig semmi, ezt kell szétterítenem egész évre, adókat fizetek, stb, meg amúgy is semmi köze senkinek.)

Én anyukámnak német fizetésem mivel most ott élünk nem mondom el.

De míg Magyarországon laktunk azt elmondtam.igaz nekem saját családom van így mindig arra költötem .