Szerintetek igaz, hogy akit bántottak gyermek korában az nagy valószínűséggel szintén bántja majd a saját gyerekét?

Mert nincs másik válasza egy konfliktushelyzetre. Ha stresszelsz, ha ideges vagy, akkor sokkal hamarabb reagálsz reflexből, mint logikusan átgondolva.

Én ezerszer megfogadtam, hogy soha nem kiabálok a saját gyermekemmel, soha nem pofozom meg, nem akarom úgy csinálni, mint a szüleim. Aztán eljött a hisztikorszaka, nekem amúgy is rossz napom volt, a fejem is fájt, és a gyerek kapott egy pofont. Én voltam a leginkább megijedve utána.

Sajnos igaz. Két lehetőség van: Valaki begyöpösödik és a saját sérelmeit a gyerekén akarja kiélni vagy tanul a szülők hibáiból és megfogadja, hogy ilyet soha nem tesz.

Az előbbiből lesz a tipikus boomer életstílusú, aki azt mondja, hogy az ő idejében mindennapos volt a gyerekverés, akár ok nélkül is. Az utóbbi pedig felfogja, hogy habár az ő idejében ez volt a normális, nagyon káros volt.

Azt olvastam, hogy akkor lesz olyan az ember, ha nem dolgozza fel a traumákat.

Egyébként anyám is ilyen. Verte az anyja, megígérte magának, hogy ilyen nem lesz, nagyon jó anya lesz, de mentálisan sosem volt stabil így nem tudta tartani a dolgot.

Igen, a viselkedési minta öröklődik.

Ha valaki tudatosan belátja, hogy ez rossz volt, akkor van esély, hogy ő másképp tudja csinálni. De ehhez komoly önreflexiós képesség kell. Előfordulhat, hogy a szülőnek esetleg a sokadik verésnél villan be, hogy a gyereke ugyanúgy reagál, ahogyan ő reagált kicsi korában - és ő ugyanúgy veri, ahogyan őt verték valaha. :-(

Az emberi lélek nem olyan egyszerű, hogy tudom ez rossz, az meg jó, tehát nem ezt, hanem azt fogom csinálni.

Nem. Van, aki bántja. Van, aki pedig pont azért nem bántja, mert őt bántották.

Sőt, van olyan is, akit nem bántottak és mégis bántja a gyerekét.

Nem.

Anyukámnak olyan gyerekkora volt, amit nem érdemelt. Nem mesélt el nekem mindent, ebben biztos vagyok, de a nagyszüleim úgy kezelték őt, amiért én biztosan elítélném őket...de ő nem teszi. Ezért én sem teszem. Mert hiába volt nehéz az élete, de ő feldolgozta és megbocsátott nekik.

Anyukámnak van a legaranyabb szíve a világon, akit csak ismerek, és olyan gyerekkort adott nekem, amiért életem végéig hálás leszek neki.

Szóval nem, valószínűleg nem ezért fogja bántani a gyerekét. De mindenki másképp dolgozza fel a fájdalmat és az őt ért erőszakot, úgyhogy én nem ítélkeznék, nyilván van ilyen.

Hálát adok a JóIstennek, hogy anyukám a saját módján kezelte:)