Hogy esne ha a lányotok a nagynénjéhez menne bizalmas témákkal, mert te őszinte voltál vele?

Ja, csak ha az ember hibázott, akkor mondja el őszintén, hogy "látod, én ezt csináltam, és emiatt bántam meg". Itt nyilván nem arról van szó, hogy a lánya létezését megbánta, de esetleg voltak továbbtanulási tervei, vagy egyszerűen csak ki akarta volna élvezni még a fiatal éveit, vagy a lánya apja elhagyta őt a terhesség hírére.

Csak ott a bibi, hogy a kérdező ez esetben nem a szexet bánta meg, nem is azt a tényt, hogy lett egy lánya, hanem a korai, nem kívánt teherbe esést! Ami ellen ugyebár fog.gátlás volna a megoldás.

Szinte bizonyos vagyok benne, hogy az ő szülei ugyanilyen elutasítóak voltak a kamaszkori szexszel szemben, csak őneki nem volt olyan szerencséje, hogy eljusson ismerős nőgyógyászhoz, idegenhez meg nem mert egyedül, aztán így esett, hogy megesett. :-)

Csak sajnos ő nem tanult ebből, hanem ugyanezt a hibát követte el a lányánál - nem rajta múlt, hogy a lánya mégis megoldotta a dolgot.

Sajnálom, hülyén viselkedtem!

Tudom hogy szereted a(z) xy-t és hogy megbíztok egymásban. 17 éves vagy, nagylány, bízom benned annyira, hogy nem csinálsz butaságot és nem fekszel le minden második fiúval akit meglátsz. Nem gondoltam komolyan amit mondtam, csak aggódok érted. Ha mindketten felkészültetek rá és védekeztek akkor semmi problémám nincs vele, ha lefekszetek. Kérlek fordulj hozzám hasonló bizalommal mint a nővéremhez és én is szívesen elviszlek nőgyógyászhoz vagy fogamzásgátlót venni.

Most ezt dobtam össze, valami hasonlót mondj neki.

16 évesen vesztettem el a szüzességem, és azt sem gondolom korainak. Teljes mértékben a partner milyenségén múlik, ahogy korábban is írták.

Ha 19 éves korában szexel először valaki, de nem megfelelő partnerrel, azt hamarabb bánja meg, sajnos az egyik barátnőm így járt anno.

Még helyrehozhatod a kapcsolatotokat, de mielőbb kérj bocsánatot a lányodtól és értékeld át, hogy hamarosan ő már teljes értékű felnőtt, autonóm ember lesz.

Segítheted, alakíthatod de semmiképp se tiltsd.

Hogy esne? Hát örülnék, hogy van olyan csaladtagom, akihez tud fordulni a lányom. Én pedig elgondolkodnek a helyedben, hogy hol ronthattam el.

Egyébként te hány évesen estel teherbe? Hmm!?

"Hogy esne ha a lányotok a nagynénjéhez menne bizalmas témákkal, mert te őszinte voltál vele?" - Kérdező. a helyzet az, hogy te nem őszinte voltál vele, hanem idióta. Azt ugyan nem értem, hogy miért nem ő maga intézte a nőgyógyászt... semmi szükség hozzá kísérőre...

"A nővérem pedig azt mondja hogy megkérte a lányom hogy ne mondjon semmit! Ti mit tennének a helyemben? 35N" - szégyellném magam. 56/F

Manapsag minden korabban van mint anno a mi idonkben. (35 anyuka vagyok en is, bár ez a téma nálunk picit még odébb van). Nyilván ha te 18 evesen szultel, benne lehet az is a kérésedben, hogy te is korainak erezted a gyerekvallalast - még ha szép is-, és úgy érezhezed, még nem élted ki magad, nem szeretnéd ha a lanyoddal is így történne.

A vitát visszacsinalni nem lehet, de javítani még igen. Ha az a helyzet , amit leirtam, akkor atgondolnam a sajat aggályaimat, és őszintén elmondanám a lanyomnak, mert szerintem a bizalom alapja az őszinteség... Talán akkor ő is ujra nyit a beszélgetésre.