Életképtelennek tartalanak a szüleim?

Komolyan mondom, hogy nem normálisak. 22 éves vagyok, több 10 kilóméterrel arrébb lakok tőlük hála a jó égnek tanulás miatt. Ha hazajövök hozzájuk mindig ócsárólnak, lekicsinyítenek, kisgyerekként kezelnek, és minden pillanatban úgy beszélnek velem, hogy az sértő és mintha debil lennék.

Példák: Szedhetem az ebédet? Husika van meg krumplika.

(Soha nem várom/vártam el, hogy nekem a számba tegyék a kaját, mindig mondom hogy majd szedek magamnek, ezt a becézgetést meg gügyörészést meg hagyja abba)

2.: Nyitottam volna az ő kulcsukkal az ajtót mert épp nálam volt. Szar az ajtó meg a zár is, és hiába próbáltam egyáltalán beletenni a kulcsot a zárba nem ment. Erre kimarják a kezemből, hogy TE EGY AJTÓT NEM TUDSZ KINYITNI. Aztán látom hogy a kulcscsomón van egy másik ugyanolyan kulcs amivel gondolom könnyebb nyitni meg zárni.

3. Új tvnk lett, és nem mutatták meg hogy kell kezelni. Benyomtam a bekapcsoló gombot, de nem történt semmi. Apám meglátta és elkezdett ordibálni, hogy mit nyúkálok, nem is értek hozzá, most milesz úristen, múltkoris fél napig nem tudták nézni a tvt mert anyám elnyomkodta és mindennek elhordott. Aztán mikor anya közbelépett mondta apámnak, hogy csak kétszer kell a bekapcsolót megnyomni.

Ezért mert én hülye csak egyszer nyomtam meg, mindennek le lettem hordva.

Ha a kocsi ajtót véletlenül erősebben csukom be (suzuki swiftet :) ) kapom az ordítást, hogy mit művelek. Mikor alapbol olyan a hangja hogy mindjárt szétesik.

Ha elejtek bármit de konkrét példa: ásványvizesüveg kupakja, azért is orsítoznak hogy “nézd meg látod, hülye vagy nem bírsz figyelni ennyire ügyetlen vagy”

A konyhából itthon jóformán ki vagyok tiltva. Nem csinálhatok semmit. Mondjuk nem is szívesen mert mindenbe belekötnek, hogy hogy fogom a kanalat, hogy túl sok lett ez vagy túl kevés. Felügyelnek ha egy rántottát akarok készíteni akkoris.

Ha meg szökőévente kérek tőlük valamit, például, hogy vigyenek el kocsival a városba ami 10 perc autóval, akkor meg mondják hogy nem!! Van lábad!!!

De apám tud a tescóba ami a város szélén van oda vissza autókázni, mert elfelejt valamit.

Apám mondja hogy menjünk el ide vagy oda, de ezt már úgy mondja hogy rajta a cipő kabát, nekem meg fel kell öltöznöm és még veszem a cipöm kabátom b@asztat, hogy MINDIG RAD KELL VARNI. CSIGA LASSU VAGY.

Szornyu komolyan mondom. Mit csinalhatnek? Annyi fajdalmat okoztak mar nekem.