Van itt olyan akit elnyomva neveltek a szülei?
Úgy értem, hogy a szülők mindig önkényesen erőltették rá az akaratukat a gyerekükre és ehhez erőszakot is alkalmaztak illetve belenevelték a gyerekbe, hogy ez a normális és nem mondhat nemet. Előfordulhatott az is, hogy feltételekhez kötötték a szeretetüket és mindennek elmondták ha nem felelt meg az elvárásoknak. Esetleg még mikor elérte a felnőttkort kidobták az utcára akkor is ha nem volt hova mennie.
Ismertek valakit akit így neveltek? Mesélnétek részletesen hogy miket tettek a szülők és ez milyen hatással volt felnőtt énjükre?
11!
Értő olvasás. Kezdve az "átlag kamasz azt gondolja" résszel. Nekik bizony elnyomás. A kormányrendelet is, mert ha a másik 19 gyerek szülei xarnak rá, akkor nekem is azt kellene tenni, de hát én ugye elnyomó szülő vagyok szerinte.
Úgy 1. és 5. osztályos korom között volt egy nagyon sötét időszak.
Anyám eléggé fura gondolkodású volt. Voltak hülye intézkedései, például szórakozásból eltiltott a számítógépezéstől/tablettől. Soha nem tudta elmagyarázni, hogy miért tilt el, csak elkezdett hebegni, mellébeszélt, leállított (pl. "Én vagyok a szülő, te vagy a gyerek, én mondom meg, hogy mit csinálsz!"). A főbérlőék nyaranta hazajöttek. Ott is eléggé idiótizmus volt, például egyszer azt mondták, hogy ha több időt töltünk számítógépezéssel, mint bibliaolvasással, akkor számítógépfüggők vagyunk és ez "Istennek nem tetszik". Volt két fiuk, akikkel ezeket meg tudtam beszélni. Most mindhárman ateisták vagyunk, és elítéljük a vallást.
A nagymamám egy őrült volt (ebben a pár évben). Amikor náluk voltam, terrorban tartott. Gyakran hazudozott egyértelmű dolgokról. (Most már tudom, hogy ezt gaslightingnek hívják.) Én nem fogadtam el a hazugságait, ezért mindig kitört a balhé... Néha meg is vertek. Írtam üzeneteket a problémákról, de olyankor elvették a tabletet. A nagypapám halála utáni nyáron nagymamám dolgoztatott, naponta több órát. (Mindig problémázott is, ha nem dolgoztam eleget.) Nyilván ez is le van tagadva. Anyám mindig a nagymamának hitt. Utólag minden arra van fogva, hogy "nem fogadtam szót", "könyörögni kellett". És én vagyok a skizofrén, mert máshogy emlékszem a történetekre.
A szüleim elváltak. Édesapám nem nagyon foglalkozott a dolgokkal, mindig azt mondta, hogy 200 km-ről nem tud mit tenni.
Tehát ha megtehetem, meg fogom szakítani a kapcsolatot a családdal.
Plusz érdekesség, egy idézet nagybátyámtól: "Azok, akik kitalálták, hogy a gyerekbántalmazás egy bűncselekmény, azok liberális k****gök és el akarják lehetetleníteni a gyereknevelést."
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!