Ettől jogosan ment fel az agyvizem?

nem

Jogosan érint rosszul, hogy a saját anyukád butának gondolt, csak mert nem szerettél szerepelni. Főleg mivel a kettőnek semmi köze egymáshoz. Viszont én is azt tanácsolnám, hogy engedd el, azóta már bizonyítottál és te is tudod, hogy nem igaz, szóval ne gyötörd magad ezzel.

Én is erősen introvertált vagyok. Persze ezt gyerekkoromban ( rég volt , 51 éves vagyok) nem tudtam. De sajnos a kétdiplomás pedagógus anyám sem. Ez egész gyerekkoromra rányomta a bélyegét. Jó tanuló voltam, de anyám mégsem volt elégedett. Szólalj már meg, haladj már, hangosabban beszélj, megalszik a tej a szádban, tessék órán jelentkezni stb. Mindenféle szerepeket rám erőltetett az iskolai ünnepségeken. A sok basztatástól iszonyat gátlásos voltam, nem volt elég az introvertáltság. Az első munkahelyemen változott a helyzet egy elfogadó légkörben. Értékelték az intróval járó pozitív tulajdonságokat. Azóta sok könyvet olvastam ebben a témában. (Az olvasás az intrók erőssége.) Nagyon sokat változtam. Segítek a fiatal intróknak a környezetemben, a munkahelyen, itt a gyiken és otthon is. A legkisebb gyerekem annyira intró, hogy már már autista allűrjei is voltak még kisebb korában. Most 11 éves, de tudja, hogy ő introvertált és ez mit jelent. Ahogyan tudja kezelni a gyengeségeit, úgy miként tudja előtérbe helyezni az erősségeit.( Az ofő nehezményezte, hogy soha nem jelentkezik órán. Azért mert nagyon introvertált vagyok, azért nem jelentkezek, de tudok mindent- válaszolt. 😊 Az ofő megzabálta.)Hiszem, tudom, hogy nem volt hiába a sok gyermekkori negatív élmény. Nélkülük nem volnék ugyanez ez ember. Te kérdező és mindenki, akit ez érint azzal foglalkozzatok, hogy a negatív helyzetből hogyan tudtok építkezni. Kérdező jó szakmát választottál, igaz nem könnyűt. Majd meglátod, sokkal könnyebben fogsz tudni diagnosztizálni, bele fogsz látni az állatba.

Ez csak az anyád értelmi szintjét mutatja.