Érettségi után ki fognak tenni itthonról. (?)
17 éves, 12.-es vagyok, idén fogok érettségizni. Már régóta aggaszt ez a kérdés, hisz elég világosan közölték velem itthon, hogy én már nem lakhatok itt az érettségi lezajlása után, így evidensen következik ebből, hogy anyagi támogatásra egyáltalán nem számíthatok tőlük. Továbbtanulni 1-2 évig még biztos nem fogok/tudok, különben is, nekem nem derogál a munka, eleve úgy volt eltervezve, hogy dolgozni kezdek majd a gimnázium után. Csak ahogy egyre jobban közeleg a május, úgy egyre több aggodalom gyülemlik fel bennem. Abszolút pályakezdőként, zéró munkatapasztalattal minimális fizetést fogok kapni, albérletről álmodni se merek. Az egyetlen ember, akire számíthatok, az a barátom. Az ő szülei most karácsony körül fognak egy másik lakásba költözni és így megkapja magának azt a lakást. Január elején fogom tölteni a 18-at, valószínűleg még akkor át is fogok költözni hozzá, csakhogy ő velem egyidős és ő az ország egyik legtávolabbi egyetemére fog menni, a számolgatásaink alapján keveset fog tudni hazajönni és nyilván nem fogják a szülei engedni, nekem sem lenne bőr a képemen egyedül élni az ő lakásukban.
Sajnos megjelent előttem az a kép is, hogy nem lesz majd hol laknom, vagy nagyon nyomorúságos körülmények között kell élnem és őszintén megijeszt a jövő. Így is már egy ideje csak altatókkal tudok aludni, múltkor rosszul lettem a nyugtató miatt és rám akarták hívni a mentőket. Igazán senkivel nem tudok a problémáimról beszélni, sajnos szinte egyetlen ember sincs, akiben annyira megbíznék, hogy tanácsot tudnék kérni tőle ezt a témát illetően.
Félek a felnőtt léttől, élettől, még nagyon gyereknek érzem magam ehhez a problémához. :(
Bár minket nem raktak ki, csak annyit kellett volna hazaadnom, mint egy nagyobb szoba bérlése. Ezért már az utolsó pár hónapban is nyomtam a diákmunkát, szinte minden hétvégét, délutánt. Érettségi után elmentem még 2-3 hónapot dolgozni, majd külföldi szállásos munkára.
Javaslom, hogy kezdj el nézni bébiszitter(au pair) munkákat, ott adnak szállást, kaját és költőpénzt (400-500 euro). 1 évig kibírod, addig is nyelvet tanulsz. A legtöbb család fizeti a nyelvtanfolyamot.
Ha átgondoltad és kéne segítség, akkor nyugodtan írj rám privátban, én is így kezdtem. Ha még annyira nem megy a nyelv (angolt kérnek szinte minden helyen), akkor van még fél éved felhozni! Ja és szinte minden család már a nyári szünettől keres bébiszittert, azonnal tudnál kezdeni.
Azert remelem hozzajuk vágsz mindent mielőtt elkoltozol (en ezt tennem ilyen csodás szülőkkel)
En ertem hogy apádnak ilyen a felfogasa (ami abszurd) de édesanyád nem probal segiteni? Vagy O is ezt a nezetet osztja?
Sajnálom, hogy ilyen nyomorult szüleid vannak...te ne legyél majd ilyen kérlek!!
Nem értem minek vállaltak gyereket egyáltalán akkor?!
Sajnálom a helyzetet, amiben vagy, de remélem, pár hónap múlva fényesebben látod majd a jövőt. Azt elhiszem, mennyire nyomasztó érzés lehet. De sokan megoldottak ennél sokkal nehezebb helyzeteket is.
Az A tervem biztosan az lenne ez esetben, hogy a barátommal és a családjával egyeztetve megpróbálnék ott lakni vele. Elmondanám őszintén a helyzetet az ő szüleinek is, az aggodalmadat is, hogy nem akarod őket ezzel kihasználni, de ha ők normálisak, és vagytok olyan viszonyban, azt is el tudom képzelni, hogy maguktól ajánlanák fel. Cserébe meg elég lehet, ha lehetőségeidhez képest beszállsz a költségekbe, rendben tartod a lakást, segítesz amiben tudsz. Egy önálló életet kezdő 18 éves fiúnak is nagy segítség lehet ez. De meglehet, hogy ez csak ideiglenesen működne. Addig is, amint lehet, elmennék dolgozni, hogy minél több pénzt összegyűjtsek. Az mindegy, hogy valószínűleg nem fogsz félmilliót keresni pályakezdőként, de nem mindegy, hogy ki tudod-e fizetni a későbbiekben egy albérlet kaucióját például.
B tervként elkezdenék keresgélni olcsó lehetőségeket. Nem tudom, hol laksz, de Pesten elég sokan élnek megosztott albérletben, amikor gyakorlatilag csak egy szobát vesznek ki egy lakásban, és többen vannak egy helyen. Így töredéke a költség, ami minimálbérből is kigazdálkodható.
A végére meg annyit, hogy fel a fejjel! Ez egy nehéz helyzet most neked, amit ha megoldasz, az sokat fog számítani a jövőben. Sokat tanulsz majd belőle, sokkal határozottabb, céltudatosabb leszel, mint a korosztályod általában, és komoly hasznod lesz belőle hosszabb távon. 25-30 éves korodra stabil képed lesz az életről, ami manapság nagyon is jó dolog. Én azt gondolom, hogy apád is a lelke mélyén valami hasonló szándékkal tenne ki téged az élet tengerére. Próbálj meg pozitívan gondolkodni, és jó lenne találnod egy-két olyan barátot, akiben megbízhatsz.
Jó ég, de rendes szüleid vannak, hogy csupasz seggel kitesznek.... :/
Ugye tudják, hogy nem a komminuzmusban élünk, ahol ityre-fityre munkát kapni????
Hova mennél, mekibe?
Amúgy én azt tanácsolom, hohy barátod adja elő a történeted, aztán állapodjatok meg abban, hogy nála laksz, de fizeted a rezsit+valami jelképes lakbér, de min. rezsibe beszállsz. Addig maradsz ott, amíg össze nem szeded magad, mert tényleg ne élősködj ott, de lehet a kapcsolatotok is megromlik és megint ott vagy, ahol a part szakad. Függetlenedni kell mindenkitől!
#4-es, ja 20 éves lány.... :/ Hogyne! Te is az a kotrevák 40 éves szőrös pali vagy a gép mögött, aki megpróbál befűzni egy szerencsétlen 17 éves lányt....
Kerdező, rá ne írj!
19 es.. én jelenleg a Debreceni egyetemen tanulok, első éves vagyok, ezáltal érettségi is nekem nem rég volt...és igen képzeld el,hogy lány vagyok :) csak próbáltam segíteni, mivel írta a kérdező, hogy nincs ki meghallgassa.. röviden ennyi :) nyilván ami azt jelenti ha ír, nem itt fogunk beszélni, hanem facen:) ami szerintem mindent elmond...
De grat az előítéletedhez, és úgy mondasz dolgokat,hogy azt se tudod ki vagyok..
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!