Tényleg igaz, hogy a nagyszülők általában jobban szeretik a lányuk gyerekét, mint a fiukét?

Azért, mert ez nem ilyen egyszerűen működik. Sokan próbálkoznak, részei is az unokáik életének, szeretik is egymást, de a családi dinamika miatt olyan közel, mint az anyai nagyszülők, nem tudnak kerülni hozzájuk.

Egészséges esetben egy fiú leválik az anyjáról, és ha megmarad is a szeretet, annyira közeli nem marad vele a kapcsolata, mint egy lánynak. Mivel pedig feminista mozgalmak ide vagy oda, a gyerekek nevelését a mai napig elsősorban a nők végzik, a saját anyjuktól szívesebben kérnek segítséget, mint az anyósuktól. Ennyi.

Én kétgyerekes anya vagyok. A szüleimmel nagyon szoros a kapcsolatunk, de anyósommal valamiért idegenkedünk egymástól (napokig lehetne részletezni, nem szeretném.) Ők apósommal már rég elváltak, após nem foglalkozik az unokákkal, ha lánya lenne, az ő gyerekeivel sem foglalkozna. Anyós része az életünknek, látogatjuk, vigyáz a gyerekekre, sok nagyszülő boldog lenne, ha annyit látná az unokáit, mint ő. A gyerekek mégis leveszik a köztünk lévő feszültséget, és bár szeretik őt is, annyira nem tudnak ott feloldódni, mint az én szüleimnél. Ez nem azt jelenti, hogy "kimaradt nála az unokázás", mert nagyon nem.

Szerintem rengeteg családban működik ez hasonló módon.

11 Ha nem a szélsőséges eseteket nézed:

Ahol csak fiú van, miért maradna ki? Ugyanúgy unokázik már a nagyobbacska unokával. Általában a menyek nem igénylik az anyós segítségét. Az meg elég gyakori, hogy a menyek mindig elutasítják az anyóst, de azt meg elvárják, hogy azonnal ugorjon, mikor ők csettintgetnek neki. Ez nem így működik.

Ahol meg jó a kapcsolat, ott szerintem megpróbálhatja a meny jobban bevonni az anyóst. Mert szerintem sok anyós abból indul ki, hogy rá nincs szüksége a menyének, és nem akar ő lenni a szaranyós aki "mindenbe belekotnyeleskedik".

Így van. Nagymamám jobban szerette a lánya gyerekeit. Gondolom, mert ott tuti, hogy az ő unokája :D

Sajnos van ilyen,de mivel eleve nem szeretett így nem is fáj.

Ezt eddig nem figyeltem, de nálunk is így van.

Nagyszüleimnek egy lánya és egy fia van. Anyukám a lánygyerekük. Engem valahogy mindig jobban szerettek a nagyszüleim, de ennek több oka is van.

Egyrészt, mert én vagyok az első unoka és nagyon nehezen jöttem a szüleimnek. Így mikor végre megérkeztem nagy volt az öröm. :)

Egyrészt anya fiútesójának a feleségét sosem szerették, mert egy manipulatív szarkeverő és nem akarták, hogy a családban maradjon. Mikor teherbeesett az unokáknak örültek, de annak nem, hogy ez a nő terhes a fiúktól és ezzel végleg befurakodik a családba.

Harmadszor pedig én nyugodt vagyok, jól nevelt, dícsértek az iskolában, szerettek a tanárok míg anya fiútestvérének a gyerekei mindig nagyon elevenek voltak, mindent tönkretettek, sokat verekedtek az iskolában, gond volt a magatartásukkal egyszer még osztálykirándulásra se akarták őket vinni. Folyton panaszkodtak rájuk a tanárok, nem voltak túl jó jegyeik sem.

Nálunk ez volt az oka.

Szerintem ez nem teljesen igaz.

Mondjuk nálunk pont ez a felállás. Én mamámnak a fiának a lánya vagyok, és nagyon szeret mamám. Viszont a lányának a gyerekeivel sokkal többet foglalkozott mint velem. Hetenként ment hozzájuk, előtte bevásárolt édességeket hozott meg ilyenek. Nálunk szerintem annyiszor nem voltak mint náluk egy hónapba. Pedig mi konkrétan majdnem szomszédok is vagyunk. Csak egy pár utcával laknak lejjebb.

Kicsit rosszul esik, mit ne mondjak. De ez van :/