Miért olyan nagy kérés, hogy szóljon, ha hamarabb ér haza?
Van hogy párhavonta anyunak el kell mennie egy szokásos orvosi vizsgálatra, olyankor mindig hamarabb ér haza.(annyira nem avatott be, mondván, hogy semmi komoly) És általában, ha munkából jön, akkor fél négyre ér haza, ha meg orvostól akkor meg ki tudja milyen hamar. És soha nem mondja, pedig előre tud az időpontról. Viszont néha ha megjegyzem, hogy amúgy szólhatott volna, akkor mindig megsértődik. Én meg nem értem mi van ebbe, most ha szól, akkor mondjuk nem ülök ki a konyhába az online órámmal, és akkor nyugodtan tudna enni, ha hazaért és nem kéne várni, hogy legyen már vége az órának. Vagy ha megkér valamire, hogy csináljak meg miért hazaér, pl nyári szünetben, akkor nem mindegy, hogy fél négy előtt valamikor csináljam meg, vagy délután kettő, vagy egy korábbi időpont előtt, mert ezekből meg vita van, hogy miért nincs kész mire hazaért. Én meg mondjuk lehet elkezdtem volna fél háromkor, kész lettem volna bőven vele fél négyre, de anyám meg hazaállít kettőkor, úgy hogy ezt nem tudtam előre, és megy a vita, hogy miért nincs kész, ő rögtön nekifog, nem hagyja, hogy megcsináljam és megy a vita, hogy azt is neki kellett már megint megcsinálni...
Tehát sok szempontból hasznos lenne, hogy szóljon, ha előreláthatólag hamarabb jön haza. Viszont ő úgy tesz, mintha ez ilyen nagy és felháborító kérés lenne tőlem.
Tényleg túlzás, hogy szeretném tudni mi van anyuval, legalább akkor, amikor éppen otthon vagyok és nem a koliba?18
válasza:Hálát adok, hogy nem kell most ebben az online rendszerben tanulnom, mert látom, hogy mekkora fogalomzavar van a fejekben, és családok ugranak össze rendszeresen emiatt is ,és a home office miatt is. Mert hát otthon van, magának osztja be, ráér ugyebár (ja, nem)
Miközben pontosan abban az időben és ugyanúgy jelen kell lenni, mintha normál oktatás/munka lenne. Így azt mondom, amit nem várt el anyuka a normál oktatás alatt, azt most se várja el.
Az idejéről, meg hogy mikor ér haza, tényleg nem kell elszámolnia, de b**ogatnia sem kéne a gyerekét, aki normálisan tanul, és óra után besegítene. Rühellem ezt a hozzáállást, hogy nincs kész azonnal, akkor puffogva megcsinálom ahelyett, hogy várnék 1 órát, hogy a másik betartsa az ígéretét. Vagy ha gyorsan kell, akkor megcsinálom, ő pedig majd segít másban. Ez a rugalmatlanság borzalom.
Nekem a mostohám volt ilyen.
Egyébként azalatt, hogy szóljon nem azt várom, hogy konkrétan leírja, hogy mit tudom én, fél egykor vagyok itthon, hanem csak annyit, hogy "ma orvoshoz mentem, nem tudom mikor jövök".(Egyébként ha megkérdezem, hogy mi volt letudja annyival, hogy semmi komoly.)
Szerintem nem annyira bonyolult egy ennyi mondatot mondani, viszont sok kellemetlenséget megelőz mindkettőnknek. Neki nem kell az órám véget várni, nem kell hisztirohamot kapnia, hogy miért nincs kész fél egykor az, amit amúgy csak fél háromkor tudtam volna elkezdeni AZ ÓRÁIM MIATT, és akkor is kész lett volna fél négy előtt, nekem nem kell minden nap a szobában szenvedni a szakadozó nettel, meg nem kell korábban kelni minden áldott nap, mert ki tudja, hogy mikor jön haza hamarabb, és akkor már reggel megcsinálom, és akkor nem lesz az, hogy anyám hamarabb hazaért, elkezd veszekedni, hogy miért nincs kész az, amit csak az óráim után tudtam volna megcsinálni. Merthogy én hiába mondom, hogy órák után megcsinálom, nem ő várja meg, hanem megcsinálja, aztán hallhathatom, hogy már megint neki kellett megoldani, pedig megkért rá. Mert egyébként ha tudom, hogy megy, akkor oké, felkelek hamarabb, hogy kész legyen, de ne keljek már minden nap 6:30-kor, csak mert ő nem tud megejteni egy "nem tudom mikor érek haza holnap" mondatot. Mert egyébként annyi órám, meg beadandóm van, hogy vagy felkelek hétkor és megreggelizek, elkészülök, vagy majd megreggelizek a húsz perces ebédszünetben fél egykor. Ha hétkor kelek, és szeretnék reggelizni, meg mondjuk nem kócos hajjal, pizsamában ülni az óráimon, akkor nincs időm megcsinálni a napi dolgokat reggel, tehát marad a hamarabb kelés. Az pedig kellemetlen lenne minden nap, ha amúgy egy mondattal megelőzhető lenne....
De egyébként ha annyira nem akar szólni előre, mert "nem tartozik nekem elszámolással" (mondjuk szerintem ez nem az, de igazából tökmindegy) akkor az is elég lenne, ha mondjuk hazajön, látja órám van, jó oké, akkor ő nem kezd el hisztérikusan veszekedni, meg megcsinálni azt amire engem kért meg, hanem mondjuk nyugodtan megkérdezi, hogy mikor végzek az órákkal/megvárja, hogy végezzek az órákkal, és akkor megvárja, hogy megcsináljam én.
Ez is egy normális opció, ah ő fő problémája ezzel is meg lenne oldva, de erre sem képes.... Ha pedig mindenképpen azt akarja, hogy kész legyen, mire itthon van, akkor mondja, hogy nem tudja mikor ér haza, és akkor felkelek hamarabb.
válasza:Most komolyan negyedik hónapja ezen rugózol..?
Nem gondolod, hogy ez egy icike-picikét kóros?
Hát azóta is itthon vagyok, tehát azóta is változatlan a helyzet.
Ha lett volna bármi változás, akkor nem "rugóznék" rajta.
válasza:Lol, én nagyon röhögnék, ha a gyerekem valami eszement okból kitalálná, hogy számoljak be arról, ha előbb érek haza, méghozzá órára pontosan.
Fordítva ülsz a lovon, kérdező, anyukád NEM a gyereked, hogy utasítgasd meg ilyen hülyeségekkel traktáld.
válasza:Egyébként ott a szobád, tanulj ott.
Én míg otthon aktam, tök alap volt, hogy a szobámban tanulok, mert attól, hogy órám van/vizsgázok, a család többi tagjának ne kelljen már lábujjhegyen élnie.
válasza:További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!