Aki nagyon szerette az apját és válás után egyszer csak nem kereste többet ezt hogy élte meg?

4 körül voltam, mikor elváltak. 10-12 mikor megszakadt a kapcsolat.

Mind a válást, mind azt mikor kilépett az életemből nagyon nehezen éltem meg.

27/n

A férjem nagyon nehezen viselte. 12 éve nem találkoztak már, mikor megszületett az első gyerekünk, mikor is felvette a kapcsolatot velünk. A férjem teljesen kifordult magából, borzalmas megfelelési kényszer volt benne, ugyanis az apja mindig is olyan volt, hogy csak akkor szerette, ha jól viselkedett, úgy ugrált ahogy ő fütyült, 12 éven át úgy érezte, hogy azért, ment el mert nem viselkedett jól, és már nem szerette. Mikor újra felbukkant, megint el kellett játszania a jó és engedelmes fiút, csak most ott volt a bökkenő, hogy én is ott voltam mellette, és én nem voltam hajlandó aszisztálni ehhez. Engem is be akart törni, hogy legyek engedelmes, ha nem voltam az, akkor ott alázott ahol tudott. Majdnem ráment a házasságunk, és csak egy újabb kapcsolat megszakítással tudtuk megmenteni. De mindennap látom a férjemen, hogy hiányzik neki, és valahol engem is hibáztat azért, hogy megint elveszítette az apját.

Mivel nem volt előtte jó példa ezért teljes mértékig abban van, hogy amit az apja csinált, az normális, és mi nem voltunk elég jók hozzá.

Szerencsére a gyerekeinkkel ő nem csinálja ezt, nem tudom miért, de talán nem akarja, hogy ők is úgy járjanak, ahogy ő. Szóval talán a lelke mélyén érzi, hogy az apja nevelési módszere, messze állt a jótól vagy az elfogadhatótól.