Gyermekemmel való kapcsolattartás sosem volt akadálymentes!2018-ig folyamatos kapcsolattartás keretein belül az anyával való megromlott kapcsolat miatt szigorúan csak két hetente tudtam találkozni ha nem jött közbe valami program,gyakran hiába vártam,egyedül buszoztam haza mert nem voltak otthon.Számtalan gyámügyi eljárásból egyszer szólították fel,hogy a mi időnkben ne szervezzen programot és ne akadályozza a kapcsolattartást,az összes többi eljárás az anya érvelése mellett szólt egyoldalúan.2018-ban elköltöztek,így a folyamatos kapcsolattartás helyett csak az időszakos maradt,azóta nem járt nálunk mert előre jelezte,hogy nem lesznek otthon.Kidobnivaló pénzünk nincs,feleslegesen nem utaztam és igazából meguntam a gyámügy egyoldalú döntéseit,de szerettem volna ennek véget vetni és az ügyvédem javaslatára mivel tavasztól a bírósághoz került a kapcsolattartás végrehajtása így kezdeményeztem az eljárást de az eredmény ugyanaz lett mint korábban a gyámügy részéről,sőt meg is lepődtem mert a szerv szerint teljesen normális és elfogadható,hogy a gyerek a barátokkal és osztálytársakkal töltené inkább a szabadidejét.Most már végképp nem tudom melyik időpont alkalmas arra,hogy találkozzunk a gyermekemmel ha a szabályozás szerint cselekszem,a kapcsolatunkon szeretnék javítani mert a gyerek nem keres bennünket,született egy féltestvére és még nem találkoztak.Ez miatt kellemetlenül érzem magam mert most az őszi szünetben sem akar jönni,azt írta inkább a barátnőjénél töltené a szünetet.2,5 éve alig tudtam vele értekezni,az ellenünk való nevelés teljesen eredményes,nem tudom minek van értelme,menjek s próbáljunk pár napot együtt tölteni vagy jobb hagyni csak fizessem a neveltetését!!!!?????
Kettő dolog dolgozik bennem,az egyik,hogy elmegyek és a korábbi szép együtt töltött időszak után megpróbáljuk rendezni az egymástól való eltávolodás okozta romlást még utoljára ,vagy hagyom tényleg az egészet mert az anyjával való hosszú civakodás és ellenségeskedés után neki lehet most ez hozta meg a lelki békét és neki most így jó.Nagy baj van ezekkel a rendszerekkel akik emberi sorsokról hoznak döntést,korábban közös volt a cél a lányommal,minél több időt együtt tölteni,de már nem akar jönni,egyedül maradtam és a drága szerető családom aki támogat,de ez akkor is egy olyan űr amit senki sem tud és akar betölteni!
2020. okt. 21. 00:38
5/13 anonim válasza:
Én először is a lányommal próbálnék beszélni, hogy kíváncsi e még rám, meg egyáltalán mit gondol az egészről (anyuka nem beszélte e tele a fejét).
Amennyiben nem, akkor hagyni kell az egészet a francba. A gyerektartást fizetni, de semmi több. Se karácsony, se születésnap, se ez-az - minek is, ha süket fülekre talál.
Kell egy új hobbi / kihívás, ami leköt. Persze nem megy a dolog egyetlen perc alatt, meg kívülállóként könnyű az észt osztani. Én errefele indulnék el...
2020. okt. 21. 00:49
Hasznos számodra ez a válasz?
6/13 anonim válasza:
Nem szeretem mikor itt ezzel jönnek, de most én is úgy érzem, hogy itt elég egyoldalú a történet és kíváncsi lennék anyuka oldalára is. Ez a minden és mindenki rossz, csúnya gonosz anyuka, csúnya gonosz rendszer, közben saját magadat teátrálisan sajnáltatod, eléggé átlátszó.
Azért annak van oka, ha a gyerek ennyire nem akar látni és ezzel mind a bíróság, mind a gyámügy egyetért.
2020. okt. 21. 02:07
Hasznos számodra ez a válasz?
7/13 anonim válasza:
Hany éves volt a gyerek, amikor külön költöztetek? Előtte milyen volt vele a kapcsolatod, mennyi időt töltöttetek együtt és miket csináltatok? A külön költözés után miket csináltatok együtt?
Egy 13 éves kamasz lányról van szó, simán előfordulhat, hogy unja a programokat, vagy éppen ciki a szüleivel együtt lennie. Ebben az időszakban lehet, hogy a barátai fontosabbak, mint a családdal töltött idő.
Ha nem ellenséges, csak egyszerűen nem akar menni, akkor szerintem ne add fel, de ne legyél rámenős. Ez egy ilyen időszak, a kamaszokhoz türelem kell.
2020. okt. 21. 05:36
Hasznos számodra ez a válasz?
8/13 A kérdező kommentje:
2 éves volt amikor elváltunk egy tucat nehézséggel mert ugye a nulláról kellett indulni,sok kinézett dolgot nem tudtam megvenni neki csak apróságokat ami ugyanúgy örömet okozott neki.Hűvösebb időkben voltunk csak benn,mindig úton voltunk valamelyik szomszéd faluban vagy városban játszóterezni,fagyizni,sétálni,kirándulni,gördeszkázni,rollerezni,mindent élvezett,jól éreztük magunkat,be nem állt a szája,míg főztem akkor is ott karattyolt mellettem,olyan volt mint egy nagy kullancs,ez hiányzik!
2020. okt. 21. 06:42
9/13 anonim válasza:
Ott az új feleséged és a kisbabátok. Velük foglalkozz inkább, hogy végre most legyen egy boldog családod, ne ezt a halva született ügyet próbáld meg még rángatni, mert rámehet mindened, nekem elhiheted. Amúgy meg a 13 éves nem az a cuki kislány már aki ott karattyolt annó melletted, ha kikényszerítenéd nagy nehezen, hogy nálatok legyen hétvégén max bevonulna a szobába és chatelne egész nap a barátaival, hogy milyen rossz neki ott. Hidd el amúgy a kistesója meg nem is érdekli
2020. okt. 21. 07:52
Hasznos számodra ez a válasz?
10/13 anonim válasza:
Beszélj a lányoddal! Mondd el neki, hogy szeretnél vele több időt tölteni, de ha nem érzi át ezt, akkor mondd meg, hogy akkor te nem keresed, amíg ő nem keres. Ha meg egyszer "megtalál", akkor ne hagyd pumpolni magad, próbálj megbocsátani, de azért EGYSZER beszélj vele arról, hogy nem lehet évekre csak úgy ki-be járkálni egy ember életébe.
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
válasza:
válasza: