Etikus elfogadnom a gazdag szüleim különféle támogatásait 28 évesen?

Nálunk is ilyen a családi mentalitás. Anyumék úgy vannak vele, hogy amíg tehetik, segítenek. Megdolgoztak ők is azért, amit elértek, így most nem kell nélkülözni, sőt, van annyi megtakarítás, hogy a tesómat és engem is tudnak belőle támogatni. Anno kaptunk egy lakást közösen a tesómmal, utána anyuék segítettek a testvéremnek új lakást venni, az én rezsimet a mai napig fizetik, pedig 30 vagyok. Sokszor mondtam már, hogy nem szükséges, mert most már simán ki tudom fizetni én is, de úgy vannak vele, hogy ha nekik nem hiányzik az a pénz, akkor miért ne? Ha lakást akarok venni, abba is bele fognak adni, amennyit tudnak. De nekem is természetes, hogy ha majd ők szorulnak akármilyen (nem csak anyagi) segítségre, akkor számíthatnak rám.

Ettől még úgy gondolom, hogy normális ember lettem, normális értékrenddel, tudok bánni a pénzzel is. Rendesen tanultam, dolgoztam/dolgozok, tehát kicsit sem érzem magam semmirekellőnek.

Én a saját gyerekeimet is majd ilyen szellemben szeretném nevelni.