A 14 éves fiam valószínüleg meleg, beszeljek erről vele?

kedves kérdező!

Én utáltam lányokkal lógni, mert pletykásak, háturól alamuszin támadnak, felszínesek sokszor. A fiúk viszont, ha valami nem tetszik szemtől szembe kimondják és sokkal fesztelenebbek voltak a fiú barátaim mint a barátnőim.

Nem lettem leszbi, férjem van és a mai napig a pasikkal jobbat tudok beszélgetni, mint a nőkkel.

Nem hiszem hogy a fiad meleg, lehet hogy csak az osztálytársaival nem találta meg a közös hangot...

14-15 évesen én nap mint nap a lányokkal lógtam, fogdostam is a kis cicijeiket. Élvezték is feszt. Volt, aki hagyta, hogy a bugyijába nyúljak, sőt. Ő is nyúlkált. :)

De amúgy titokban bizony az egyik osztálytársammal "éreztük jól egymást" ilyen téren. Megjegyzem, ő is bolondította a lányokat. :)

Szóval nem minden az, aminek látszik.

44#

És napjainkban bugyiban vagy alsógagyában turkálsz leginkább?

Amit leírtál semmit nem jelent. És csatlakozom a korábbiakhoz, a legtöbb kamasz nem szeret arról beszélni, hogy éppen ki tetszik neki.

Én amúgy simán későn érő lány voltam, egyetemen lett kapcsolatom. Folyton zaklattak vele, hogy van-e pasim, tetszik-e valaki. Mivel liberális nézeteim vannak és nem ítélem el a különféle szexualis irányultságokat és ezt nem is titkolom azt a kérdést is nekem szegezték, hogy leszbikus vagyok-e.

Miközben senki nem érdekelt, pár gyermeki vonzalmat leszámítva az aktuális tinisztárok iránt.

Azt mutasd neki, hogy megbízhat benned és támogatod minden téren.

Ismertem én is pár "lányok barátja" fiút, heterók.

A fiad simán lehet hetero, és arra is van esély, hogy meleg, mint mindenkinél.

Nő vagyok, én ilyen kisebb kamaszként szintén utáltam, mikor kérdezgették, tetszik-e valaki (csak a család apai ága kérdezte). Azért, mert azzal a "jujjujj, a kislánynak tetszik valakiii" hangsúllyal kérdezték, a saját szórakoztatásukra, idétlenül kuncorászva, és ez nagyon lekezelő, megalázó volt. Nemet mondtam, hogy elkerüljem a még nagyobb vihogást, cinkos összenézéseket, idióta kérdéseket.

Később, valamivel idősebben már másképp kérdezték, leplezni próbált aggodalommal az arcukon. Szinte hallottam, hogy valójában azt kérdezik, ugye normális vagyok-e. Ekkor is nemet mondtam a kérdésekre, hogy elkerüljem a mélyebbre ásó, bizonyítékot után vájkáló további kérdéseket.

Anyám egyszer kérdezte csak úgy a semmiből, hogy amúgy nekem milyen típusú fiúk jönnek be. Próbálta laza beszélgetésnek tettetni, csak az a helyzet, hogy korábban sosem beszélgettünk ilyen személyes dolgokról, és ő abban a pillanatban az erőfeszítései ellenére láthatóan minden volt, csak nem laza. Nem vagyok hülye. Nyilvánvaló volt, hogy azt puhatolja, leszbikus vagyok-e, és vérig sértett vele. Benyögtem neki valami színészt találomra, hogy az olyanok jönnek be, pedig valójában nincs igazán körülhatárolható zsánerem. Egyébként egy szerelmi csalódás miatt voltam évek óta egyedül.

Ne akarj a fiadból keresztkérdésekkel, megtervezett, de spontánnak beállított beszélgetésekkel kihúzni semmit, mert simán átlátja a valódi okot, szándékot. Ne hidd azt, hogy annyira jó színész vagy, senki sem az, és azt se hidd, hogy a fiad olyan kis egyszerű, hogy beveszi, hogy csak úgy beszélgettek, meg ez csak úgy eszedbe jutott, épp ebben a pillanatban. Tisztán érezni fogja, mit akarsz valójában megtudni. Ha hetero, már a feltételezés sérteni fogja, ha meleg, akkor pedig az fogja sérteni, hogy így akarod kihúzni belőle, és megijeszti, hogy még el sem mondta, de már így pörögsz és pánikolsz rajta, hogy hazug, hamis beszélgetéseket indítasz aggodalmaskodva.

Ha beszélgetni akarsz vele, beszélgess másról, mindenről, valódi, őszinte érdeklődéssel. És csak olyan témára menj rá, amivel kapcsolatban érzed, hogy nyitott feléd. Ha jó a kapcsolat, és biztonságban érzi magát, idővel közelebb enged.

Na, 27, tegnap este ráírtam mind a három, megbízható meleg barátomra. Mind fiúkkal játszottak anno.

És egy azt üzeni, nem vagy normális.

#48

Végülis...függ a kérdező, mint szülő, és gyerekkel köztük lévő kommunikáció általános stílusától. Lehet olyan szülő-gyerek páros, akiknél egy ilyen kérdés nem számít mellbevágónak.

Kérdező, ha egyszer mégis úgy döntesz, mindenképpen rá akarsz kérdezni, akkor is még mindig inkább nyíltan tedd, minthogy hátulról jövő, burkolt keresztkérdésekkel próbáld kiugrasztani a nyulat a bokorból. De te ismered jobban a fiad, neked kell jobban tudnod, kiakadna-e a rákérdezéstől vagy sem.

"Sokan írják, hogy nem kell rákérdezni, miért ne? ha a gyermek látja, hogy "normális" szülei vannak, ezért nem fog megsértődni. Az én fiam (30)sem érdeklődik különösebben a nők után,rákérdeztem,, hogy miért nem"

De ez itt nem egy 30 éves felnőtt férfi , akiről szó van, hanem egy 14 éves kamasz a legserulekenyebb eletkorban!

Kérdező, majd 30 éves korában már te is nyugodtan megkerdezheted tőle, addig adj neki esélyt, hogy magától nyilatkozzon, és ne nyomulj a témával már most csak azért, hogy nehogy lemaradj a többi anyuka mögött, mert szerintem arról van szó, hogy cikinek érzed, hogy nincs mire felvagnod a fiad szerelmi eletevel kapcsolatban, miközben a helyzet az, hogy

"Beszéltem pár anyukával akinek hasonló korú fiú gyereke van és van amelyiknek a fiának már barátnője van".

Nincs lemaradva a fiad semmivel a világon. Vegyél vissza a tempóból, mert neki ártasz vele.