Mi köze van ahhoz anyámnak, hogy mennyit költök kajára? Hogy magyarázzam ezt meg neki?

Külön lakom már 3 éve, magamat tartom el, viszont mivel egyetemista vagyok, apum szokott támogatni kisebb összegekkel anyagilag, de erről anya nem tud. A lényeg, hogy szeretek ételt rendelni ha úgy van, vagy beülni valahova kajálni barátokkal/párommal. Ne értsétek félre, főzni is szeretek, szoktam is nagyjából heti 5x, viszont maradékot nem eszem, csak 1 napra főzök, így a többi napon (2x) rendelek, vagy beülök valahova. Legutóbb váratlanul feljött hozzám anyum, amikor is pont kaját rendeltem, amin kissé kiakadt. El kezdte magyarázni, hogy ez mennyire fölösleges stb stb, hiába mondtam neki, hogy én szívesen költök rá. Heti 1-2x belefér, ráadásul nem egészségtelen gyorskajákat rendelek, hanem rendes étteremből normális ételt. Azt tudni kell, hogy anyum sose költött ilyenekre, ő sose rendelt semmilyen ételt, mert szerinte fölösleges pénzkidobás. Mióta ez az eset történt, folyton kérdezget, hogy "de ugye ma nem rendeltél??", és rendszeresen feljön ez a kajatéma. Kissé már zavar, úgyhogy végleg el szeretném neki magyarázni, hogy miért nem érdemes ezen fennakadni. Szerintem ő most abban a hitben van, hogy én mindennap kaját rendelek, pedig nyilván nem. Azt még hozzátenném, hogy jó anyagi helyzetben vannak apával, viszont anya mindig is eléggé sóher volt, és nem szeretett kajára költeni, inkább megfőzte magának. Apa meg én a teljes ellentettje vagyunk, amiben én semmi problémát nem látok. Mi szeretünk kajára költeni, ő meg nem, hát ez van. Nem mellesleg nekem is van munkám, megengedhetem magamnak, hogy néha-néha rendeljek.

Ötletek hogyan nyugtassam meg?