Miért nem megy részemről sem az alkalmazkodás?
Kíváncsi lennék mások az ilyen helyzetet hogyan viselik,nehezen vagy könnyen.Szakítanának helyemben,esetleg velem van a baj?
Páromnak huszonéves gyerekei vannak és már nem élnek együtt.Ha bármi van,bármilyen kérés,családi program,stb.párom minden esetben a gyerekei kérését tartja előbbre valónak.Ha én másképp szeretnék valamit gyerekei ellenében azt ő nem veszi figyelembe.Egyéb esetben szokott alkalmazkodni hozzám,de gyerekeivel szemben soha.Pedig kettesben együtt élünk és azt mondja szeret.Ez nekem egyre rosszabb,nem értem miért nem lehet a párja egy férfinak soha első felnőtt gyerekeivel szemben.Véleményetek alapján velem van a baj?
Az ilyen férfinek minden párkapcsolat? Persze, a saját gyermek nagyon fontos, sokszor a legfontosabb, de ha a társ folyton a második helyre szorul, jogosan érzi magát mellőzöttnek. A férfinek kellene fenntartani az egyensúlyt, hogy a párja is érezze, fontos neki. És igen, a gyerekeknek is meg lehet mondani, hogy előzőleg már lefixálta a társával a programot, ezért nem megfelelő neki a gyerekei által kitalált, vagy legközelebb szóljanak előbb.
Ez a párkapcsolat így nem fog működni, a gyerekek sem tanulják meg, hogy az apjuknak van egy társa, aki igenis fontos.
Egyensúly nélkül egyetlen kapcsolat sem működik hosszabb távon, fordított esetben a férfinek is rosszul esne, ha minden egyes alkalommal ő lenne a mellőzött és neki kellene mindenben alkalmazkodnia.
Nyilván a gyerekei a legfontosabbak az embernek. Gondolom neked még nincs, ha ez neked fura. Tökmindegy hány évesek, mindig a gyerekei maradnak.
Plusz az elvált pasiknál ott az állandó bűntudat hogy otthagyta őket és egész életében teper hogy a gyerekek ne érezzék úgy hogy tőlük vált el. Csak az anyjuktól vált, ők ugyanolyan fontosak mint a válás előtt.
Én édesapámon láttam ezt az állandó bűntudatot amíg csak élt. Van két féltesóm az előző házasságából, és mindig ők voltak az elsők. De édesanyám intelligens nő, tisztában volt vele hogy vannak gyerekei mikor összejöttek, megértette édesapám érzéseit, és a helyén is tudta kezelni a helyzetet.
Velük is úgy viselkedett mintha az igazi anyjuk lenne, és így nem voltak súrlódások.
Plusz természetes hogy szerette őket, mert édesapám részei, őt látta bennük.
Tudod, ezzel az az iszonyatosan nagy gáz, hogy eszerint a párodnak abszolút nincs igénye arra, hogy veled legyen, pláne kettesben. Mintha neki ezek csak kellemetlen kötelességek lennének, és csak akkor hajlik rájuk, ha a gyerekei ürügyén nem tud kibújni alóluk.
Normális esetben nem csupán azért tartana egyensúlyt közted és a gyerekei között, mert felétek így tartaná igazságosnak, hanem mert VELED IS, ÉS A GYEREKEIVEL IS szeretne lenni. Tehát neki is belső igénye lenne a veled töltött (sőt: kettesben töltött) programokra, ünnepi pillanatokra.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!