Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Szülő-gyermek kapcsolat » Mit tegyek? Anyám elhagyott,...

Mit tegyek? Anyám elhagyott, de most fel akarja venni velem a kapcsolatot?

Figyelt kérdés

Igazából nem tudom, hogy mit várok ettől a kérdéstől és majd a válaszoktól, valami tanácsot szeretnék.

17 éves lány vagyok. Nem voltam egészen 4 éves, amikor elhagyott engem. Nem tudom pontosan mikor volt, de én a 4. szülinapom 3 nappal előtti dátummal számolom (július 26-án van a szülinapom, és július 23-án tartottuk a negyedik szülinapom ünneplését, és igen, emlékszem rá, hogy akkor tartottuk. Sokkal korábban hagyott ott, hónapokkal azelőtt, de én onnantól számolom, mert akkor már biztos nem volt ott.) A szüleim házassága megromlott, anyám eleinte magával akart vinni, de aztán úgy döntött, hogy még sem. Úgy történt, mint a filmekben, csak nem "a boltba ment el tejért", hanem "a postára befizetni a csekkeket", aztán nem jött vissza. Azt hittük, hogy felköltözött Pestre, de aztán pár hét múlva kiderült, hogy csak a dombra költözött fel (nem szeretnék városnevet írni, de itt van a domb és a lent. Ő a dombon lakik, mi meg lent. Nem szoktunk sokszor találkozni, bár egy városban lakunk, de elég nagy város.)

Eddig háromszor futottunk össze, úgy, hogy "beszéltünk" is.

1. Amikor nyolc éves voltam, eljött az anyáknapi ünnepségre. Ott volt anyám, nagyanyám és apám is. Csak két virág volt nálam, odamentem a tanárnőmhöz, hogy most kinek adjam a virágot. Ő azt mondta, hogy adjam annak, akinek én szeretném, így hát odaadtam a nagyanyámnak és az apámnak, amire ő megsértődött.

2. Másodjára akkor találkoztunk és akkor beszéltünk, amikor már 12 éves voltam. Jött beiratni az öcsémet, és akkor tudtam meg, hogy van egy öcsém meg egy húgom is. (meg azóta született még egy gyereke, akiről még azt se tudom, hogy fiú-e vagy lány, mert nem írta, hogy mi, csak annyi, hogy megszületett a gyereke) (Ő odajárt, ahova én, de én hatodik után 6 osztályos gimibe mentem, és nem találkoztam vele, csak egyszer a húgommal)

3. 13 éves voltam, és város napon találkoztunk. Általános dolgokról beszélgettünk, hogy milyen a suli, hogy bírom a gimit.

Most fel akarja venni velem a kapcsolatot. Írt egy levelet, amit lefotózott, és átküldte Messengeren a nagybátyámnak, aki megmutatta. Az állt benne, hogy meg akarnak ismerni a gyerekei, és velem szeretné tartani a kapcsolatot. De én semmit nem tudok most, hogy mi legyen. Ez most kedden volt, azóta ezen kattogok, és ez a tanulásra is kihatással van (kövezzetek meg, most fogok kapni egy 1-est, mert a földrajz tanár iratott velünk már most, második héten, és hiába ültem le tanulni, nem ragadt meg, olyan szinten ezen kattogok)

Valamilyen szinten félek is, meg nem is. Mégis miről tudnánk beszélgetni? Amikor az életem legfontosabb szakaszaiból kimaradt? Kamaszkor, első iskolás napom, első menstruáció, anya-lánya beszélgetések... ezekből ő mind kimaradt. Meg most hogy mutatkoznék be a gyerekeinek? "Sziasztok! Én vagyok a nagytesótok!"? Nem tudom. Amúgy úgy igazán nagy mély nyomokat nem hagyott bennem, hogy ő nem volt jelen, csak rettentő szr érzés volt, hogy nem volt ott. Például amikor anyák napja volt, első osztályos voltam, és mondták, hogy anyukánk szemébe kell nézni, amikor neki mondjuk a verset. És én a padlót néztem, amikor mondtam, mert apám akkori élettársa és a nagymamám volt csak ott. És az előadás után jól leszidott az osztályfónököm, hogy miért a padlót néztem, és neki rohadt kínos volt, hogy semmit nem lehetett abból hallani, amit én beszéltem, mert az orrom alatt motyogtam. Aztán mondtam, hogy nem jött el anyukám, és nem tudtam kinek a szemébe nézni. Erre lesajnálóan nézett rám az osztályfőnök. Ez maradt meg rossz emlékként, egyébként más nem nagyon.

3.



2020. szept. 11. 18:27
1 2 3
 11/24 anonim ***** válasza:
86%

Szia!

Először is ez rohadtul nehéz helyzet, természetes, hogy kibillentett a normál kerékvágásból.

Másodszor anyádat nem érdekelted több, mint 10 évig. Innentől a te döntésed, és a magad igénye szerint dönts, hogy szeretnél-e vele kapcsolatot vagy sem. Anyád véleménye több, mint 10 éve nem számít ebben. Ha neked jó lenne, menj bele (de vedd számításba, hogy az, hogy nélküle nőttél fel, már nem változtatható, és lehet, hogy most is csak valami könnyed dolgot akar, nem igazán közel kerülni hozzád). Szóval CSAK A SAJÁT kívánságod számít! A "mégis ő az anyám" és a "nem akarom megbántani" típusú érvek ebben a helyzetben hülyeségek, kötelességtudatból nem szabad belemenni.

Harmadrészt a tesóid... ők egy csomagban vannak anyuval. Ha anyuval nem akarsz kapcsolatot, a tesóiddal se lesz, max. amikor mind felnőttek lesztek. Ha anyuval akarsz kapcsolatot, akkor megismerheted őket, és vagy jóban lesztek, vagy nem.

2020. szept. 11. 19:20
Hasznos számodra ez a válasz?
 12/24 anonim ***** válasza:
29%
Igazából itt nincs olyan, hogy melyik a helyes döntés, mert valaki így érzi, valaki úgy. Én elmennék, sőt lehet még egy jó kapcsolatot is kalakítanék velük. Meg miért ne, egy próbát megér. Nálunk is elment anya, de már nagy koromban. És nem haragszom rá, igazából nem is érdekel. (nem tudom miért mások is furcsálják) És tartom vele a kapcsolatot, persze nem olyan a kapcsolatunk, mint egy igazi anya lány kapcsolat, inkább mint egy távoli rokon. Így én adnék neki egy esélyt, de persze ezt te érzed.
2020. szept. 11. 19:27
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/24 anonim ***** válasza:
88%

Én annyiban vagyok kompetens a témában, hogy engem az "apám" hagyott el egy éves koromban. Sosem akartam vele kapcsolatot, remekül megvagyok nélküle már több, mint 30 éve. Már akkor is volt egy másik nője, amikor Anyukám még a felesége volt. Anyum onnan jött rá, hogy talált egy fiókban egy fotót, amin a másik nővel volt és később látta is vele a buszon, amikor munkába járt. Én nem vagyok kíváncsi rá, számomra csak egy idegen. Viszont amikor olyat hallok, hogy valaki az anyjával nem tartja a kapcsolatot, azt kicsit furcsállom, de van ilyen. Egy ismerősöm azért nem tartja a kapcsolatot az anyjával, mert 8 éves korában otthagyta, egy másik ismerősöm pedig azért nem, mert alkoholista anyja van. Mindenkinek magának kell eldöntenie, szerinte mi a helyes döntés ebben a helyzetben. Lehet, ha az anyám hagyott volna el, ugyanúgy nem lennék rá kíváncsi, mint ahogy az "apámra" sosem leszek. Amikor huszonéves voltam, velem kapcsolatban azt furcsállották, hogy én "apámra" nem vagyok kíváncsi. Erre megmondtam, hogy ő sem volt rám kíváncsi több, mint 20 évig, én a sohasem fogom megkeresni.

36/N

2020. szept. 11. 19:59
Hasznos számodra ez a válasz?
 14/24 anonim ***** válasza:
73%
De ha az anyját idegennek nevezitek, akkor a testvérei mitől ne lennének azok? Attól, mert egy anyától születnek, attól még ugyanúgy idegenek.
2020. szept. 11. 20:13
Hasznos számodra ez a válasz?
 15/24 anonim ***** válasza:
29%
Én a testvéreimre tuti kíváncsi lennék, megismerni öket, elbeszélgetni stb. Ha az anyámat nem érdekelte, milyen életem volt nélküle, akkor ezután se érdekelje. Én a helyedben nem bocsátanék meg neki, még csak nem is beszélnék vele. De a testvéreiddel nyugodtan találkozhatsz, nem tehettek róla, hogy nem ismeritek egymást.
2020. szept. 11. 20:44
Hasznos számodra ez a válasz?
 16/24 anonim ***** válasza:
88%

Én senkire nem lennék kíváncsi. Se "anyamra", se tesóra. Bennem az lenne, hogy engem otthagyott, nem foglalkozott avval, ez nekem mekkora torés lesz. Mekkora szenvedest okoz es melle mennyi lelki problemat, onbizalomhianyt.

Most miért akarja felvenni a kapcsot? Valakinek vigyazni kell a kisebbekre? Annyira nem birna érdekelni.. Nekem egy ilyen húzás nagyon övön aluli lenne. Egy ilyen lépésre nincs jó válasz, hogy miért tette. Nincs bocsánat.

De persze rajtad áll, hogy mit szeretnél.

2020. szept. 11. 22:46
Hasznos számodra ez a válasz?
 17/24 anonim ***** válasza:
82%
Már annak is örülhetne, ha köszönnék neki
2020. szept. 12. 08:31
Hasznos számodra ez a válasz?
 18/24 anonim ***** válasza:
77%
Nem lennék kíváncsi erre a lényre. Még csak azt sem lehet mondani, hogy anyagiak miatt mondott le rólad, mivel másik gyerekeket felnevelt. Te nem kellettél neki, de ők igen. Ez számomra megbocsáthatatlan lenne.
2020. szept. 12. 08:34
Hasznos számodra ez a válasz?
 19/24 A kérdező kommentje:

"Viszont amikor olyat hallok, hogy valaki az anyjával nem tartja a kapcsolatot, azt kicsit furcsállom, de van ilyen."

Szia! Az mégis mitől másabb, meg mitől olyan hihetetlen, ha valaki nem tartja az anyjával a kapcsolatot?


Aki kérdezte a testvéreket:

Édestesóm nincs. Van három (vagy négy) féltesóm anyám részéről. Meg van egy féltesóm apám részéről, ő Németországban dolgozik. Mostohatesókkal úgy állok, hogy anyám mostani párjának van 3 gyereke, apám mostani feleségének meg van 2 gyereke.

2020. szept. 12. 09:13
 20/24 anonim ***** válasza:
7%

Talán azért, Kérdező, mert nekem anyum volt, apum meg nem. De éppen ezért írtam azt, hogy lehet, ha az anyám hagyott volna el, akkor én sem lennék rá kíváncsi. Ilyen lépésre, hogy valaki vállal egy gyereket, aztán lemond róla, ha nem is formális értelemben, nincs mentség.

Az anyák napi dologra reagálva: Én tanár vagyok. Volt az egyik iskolában, ahol régebben dolgoztam egy kisfiú, akit az apai nagyszülei neveltek, mert az anyja egy drogos az apja pedig börtönben ült. Egyszer anyák napján, ott volt a nagymamája, aki nevelte, és a szülőanyja is a gyereknek. A gyerek Hozzád hasonlóan a nagymamának adta a virágcsokrot. Erre voltak emberek, akik megszólták, s az egyik munkatárs, aki nem pedagógusként, hanem irodai dolgozóként dolgozott az iskolánkban, azt mondta, hogy Ő harminc éves, de ha az anyját egy évben egyszer látta volna, a nagymamája majd pedig majd kinyalta volna a popóját, ő is a nagymamának adná a csokrot. Visszatérve a reakciódra, nem találok benne semmi kivetnivalót, ha nem tartod a kapcsolatot azzal a nővel, aki megszült. Nyilván Apud etetett, ruháztatott, volt Veled, mikor beteg voltál, és Vele tudtál megbeszélni dolgokat. Hozzáteszem, nekem kollégák is mondták, hogy miért nem tartom az "apámmal" kapcsolatot. Erre azt lehet mondani: Ezt az tudja, aki megélte a problémát.

2020. szept. 12. 10:23
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!