Mit tehetek ha a lányom messzire akar költözni messzire én pedig ezt nem szeretném?

Lányom 28 éves, egy udvadon,külön lakásban élünk. Külön de mégis együtt. A párja hétvégente van itthon és vann egy kisunokám is.

Ausztriába akar költözni és albérletbe.

Azt mondta hogy kezdi magát itt rosszul érezni, mert ha a párja hazajön akkor mindig tenni venni kell a házi körüli munkába, és korán kelni és csak este tudnak együtt lenni mint család mert nekem mindig csak elvárásaim vannak. Nem mehetnek oda ahová akarnak, nem akkor ébrednek amikor akarnak és hogy én ennek ellenére is negatív vagyok. Sajnos van benne igazság de én így gondolom normálisnak, ez biztos abból fakad hogy ők már más generáció.

Nagyon sok rosszat mondott amit nem tudok feldolgozni és úgy érzem elveszítettem őt.

Azt mondta mindig kiabálok és szidom a vejemet. Ebben is van igazság de azért mert sokszor idétlen és csak jót akarok, hogy amikor én nem leszek akkor is minden legyen jó és hogy tanuljon.

Teljesen jó szándékból. Bármit amikor mondtam valamit hogy ezt így kellene a lányom bólogatott de azt mondta nem azért mert egyetértett csak azért mert nem akart velem vitázni.

Múlthéten volt egy mondat ami csúnya volt és sajnos elhagyta a szám hogy elzavarom őket. Ez neki rosszul esett de én ezt nem gondoltam komolyan. Nagyon kedvesek fizetik a rezsit és tényleg sok minden úgy van ahogy én akarom de én nem tudtam hogy több teret igényelnek.

Lányom azt mondta évek óta benne van ez a költözés de azért nem mentek mert nem akart magamra hagyni mert tudja hogy megviselt az amikor a fiam is a családdal külföldre ment lakni, mai napig megviselt és most ismét duplán kapom ezt.

Szeretnék változni és jó irányba terelni a dolgokat, de van rá esély?? Egy kinti albérlet ráadásul megviselné őket anyagilag és majd valamikor ebben a városban akarnak házat venni, próbáltam ezzel is hatni rá, de azt mondta ő emészti magát mindig és nem akar konfliktusokat velem és a párjával.

Tudom sokszor kritizálok és nem vagyok hálás, mert a lányom mindennap főtt étellel vár minket, vásárol ha szükséges gondozza az allatokat, elvisz minket hivatalos helyekre ha szükséges és nem köszönöm meg hanem sokszor akaratlanul is bántom, pedig a rossz napjaimat tudom pont nem rá kellene kivetítenem de néha pont azt bántjuk akit szeretünk.

Mély pontra kerültem, nehéz írni hogy ne sírjam el magam. Kérlek segítsetek nekem azzal hogy mit tegyek hogy a véleménye megváltozzon és még egy esélyt kapjak hogy változak esetleg jobb irányba.