Van itt még valaki aki egy bántalmazó apa mellett nőtt fel?
Anyukám sajnos hamar meghalt (6 éves voltam) ezután apám nem akart egyedül maradni ezért keresett új nőt. Vele nem jött össze keresett másikat. Ez a 2.nő elég sokszor bántott engem meg a gyerekei is. Elmondtak mindenféle csúnyának meg állandóan én csináltam mindent. Apám nem szólt semmit mert elvolt vakulva a szerelemtől. De a nőnek csak a pénze kellett és ez egy idő után kiderült. Apám elvált tőle utána már egyedül volt és elkezdett inni. Engem elég sokszor bántott lelkileg meg bánt is a mai napig. Mindig azt nézi, hogy mit csináltam rosszul és már szól is. Soha nem kaptam tőle egy jó szót vagy támogatást. Azt is mondta, hogy szégyell, hogy a lánya vagyok. Azért mert nincs jó munkám meg nem vagyok vékony. Elköltözni nem tudok mert nincs rá elég pénzem meg párom sincs. Önbizalmam sincs mert mindig beszólt nekem én meg el hittem, hogy csúnya vagyok meg szerencsétlen. A kutyát jobban szereti. Mondja neki, hogy gyönyörű meg okos kutya.
28/N
Itt gyk-n minden 2. Ember olyan családba nott fel.
Az apád viselkedése téged lehúz és visszatart, mint a futót a sárkoloncos bakancs. Apád nem téged szégyell, hanem a saját a nők általi kihasználását, és ezt nem felnőtt sértett módon a legelérhetőbb személyen vezeti le: rajtad.
Kérdező, neked el kell költöznöd ebből a mérgező környezetből. Bérelj szobát, vagy akár egy nagyon lepukkant (de nem lepratelep) kis lakást. Akkor tudsz majd magaddal foglalkozva előrébb lépni (lefogyni, önbizalmat építeni, képezni magadat). Nem vagy elkésve, de ne pazarold az idődet tovább!
Nekem apukám halt meg, nevelőapám 4éves korom óta nevel(t).
Amióta eszemet tudom, bántott.
Ha valami nem volt jó a munkájában, vagy valami gondja-baja volt, rajtam vezette le.
Anyám meg persze mindig végignézte.
Volt, hogy nem tudtam legugolni, annyira megrugdalt. Volt, hogy a 20m2-es szobát szönösként kézzel kellett kitakarítanom... stb. Általánosban az ofőm már behivatta anyámat, annyiszor voltak lila foltjaim. Anyám kimagyarázta azzal, hogy hát milyen esetlen vagyok, mindig beverem magam. Azt elkezdtem serdülni, onnan nem bántott. Akkor anyámat ütötte. Alapban jó ember. De ha ivott elborult az agya. És havi 2-3x tuti volt ilyen.
Aztán felnőttem, újra porondra kerültem. Úgy kb érettségi utántól. Folyamat azt hallgattam, hogy életképtelen vagyok, belőlem nem lesz semmi... dolgoztam, nyelvvizsgáztam, hazaadtam nem keveset, suliba jártam, házimunkából kivettem a részem. Mégsem voltam elég neki sosem. Megszabták anyámmal hol dolgozhatok, mire költhetek, mikor kivel meddig és hova mehetek...
22 voltam, meguntam, barátnőmékhez költöztem. De ott nem maradhattam sokáig, 2 hét után haza kellett mennem. Azzal a feltétellel költözhettem haza, hogy alá kellett írnom egy "szerződést", melyben beleegyezek, hogy a netbankom, a mobilom bármikor csekkolhatják. Hogy be kell jelentenem, mikor kivel hova, meddig. És ha késtem kb 10 percet, már ordítottak. 24 voltam, mikor megismertem páromat. Megszabták, hogy hétköznap max este 9re hazakellett érnem, hétvégén pénteken VAGY szombaton nála aludhatok, de reggel 9ig haza. Párom nem jöhetett hozzánk aludni. Besokalltam. 2hó ismerettség után hozzáköltöztem. Ennek 4éve. Azóta a férjem, van 1 fiunk.
A multam a mai napig kihatással van az eletemre.
Kedves 6#!
Nála jobb, szeretőbb férjet, apát, ha akartam volna, sem tudtam volna választani, köszi az aggódásod 😉
#7: Akkor jó.
Sajnos a szociológia szerint a Kérdező általi helyzetből szoktak szeretőhőz/házasságba/terhességbe (nem feltétlenül ebben a sorrendben) menekülni a fiatal - jellemzően nem annyira képzett - nők.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!