A gyerekem párja és szülei úgy átváltoztatták a "fejét",hogy még az esküvőjükre sem hívtak meg.Hogyan lehet ezt az állapotot kezelni?

Semmit nem tudtok, de megint le vannak vonva a következtetések, természetesen negatívan.

Kérdező, nem lehet véleményt fogalmazni és tanácsot adni a problémádra addig, amíg részletesen le nem írod a körülményeket, mi volt a konfliktus oka, miért nem beszéltek azóta, milyen volt alapjában véve a kapcsolatotok, stb.

"Lehet egy kicsit keményebb voltam,lehet nem volt időm többet foglalkozni" Lehet, hogy SOKKAL keményebbnek érezte ezt ő, és amennyit foglalkoztál vele, ő lesz@rásnak érezte. Ha a gyereked nem keres, akkor te sem? Csak így jöhet össze a 2 év. Ez esetben viszont te vagy lesz@rtad a gyereket (mint régen), most meg csodálkozol, vagy túlteng benned (is?) a büszkeség.

A dolog hátterét meg kell tudakolnod a fiadtól, ha az unokádat egyáltalán látni akarod.

Uhh, anyam. Tényleg érdekes ,hogy a baratai szeretnek.

Oket nem nevelted, csak lattak pár orara egy aranyos nőt. Meg köszöntenek illembol. Anyam is folyton azzal jon, hogy hat ot tesom baratai is hogy szerettek, o nem lehet hibas...

Kozben en, a gyereke akkora sebeket kaptam tole, hogy egy roncs lettem. De

Most te itt azt játszod velünk mintha bemennél az ékszerészhez és elmondanád neki hogy otthon van neked egy nyakláncod a szekrényben és mondja meg neked, hogy az mennyit ér.

Hogyan tudnánk itt segíteni hirtelen, amikor te, a gyermeked anyja, 2 éve nem tudod megfejteni, hogy mi a problémádra a megoldás.

Ha ezt a nyakláncoddal eljátszod az ékszerésznél, akkor az ékszerész azt fogja gondolni hogy hülyének nézed, vagy rólad gondolja, hogy szellemileg roggyant vagy.

Persze, ha te agyilag zokni vagy, akkor ne itt kérj segítséget, hanem elmeorvosnál.

Bekerült egy jobb családba, aztán mostmár látja, hogy hogyan kellene mennie a dolgoknak normális esetben. Párom is "így járt", csak mi azért néha hazajárunk a szüleihez (kb 2 havonta) + telón is beszélünk velük. Nem vagyunk úgymond rosszban, de amikor menni kell hozzájuk, kb mintha a fogát húznák. Úgy kell szólni neki, hogy anyudékhoz nem ártana elmenni látogatóba mostmár..

26/N 30/F

Tudod, ha valaki úgy kezdi, hogy a gyereke párja, meg annak a családja a hibás abban, hogy a gyereke megszakította vele a kapcsolatot, az már eleve ellenszenves, és nem is túlzottan hiteles. Főleg, ha a "gyerek" 30-on felüli felnőtt férfi.

Úgy elképzelem, ha rá akartam volna beszélni a férjemet, akit szintén egyedül nevelt fel az anyja, hogy ne keresse őt...

Pedig az anyósom sem volt egy matyóhímzés, és néha tényleg nem bántam volna, ha kimarad az életünkből.

De a férjem szerette az anyját, hálás volt neki, hogy egyedül felnevelte, soha nem fordult volna el tőle. Ha a te gyereked megtette, elsősorban magadban keresd az okot.