A mártírkodó, érzelmi zsaroló szülőt hogyan lehet kezelni?
Akinek hasonló szülei vannak, hogyan bírkóztok meg vele?
Mit tegyek, ha akárhányszor megemlítem, hogy lehet kipróbáljuk a férjemmel, milyen a külföldi élet, mindig jön a mártírkodás, hogy:
Vele mi lesz öregségére (még nem is nyugdíjas amúgy, 60 sincs), anyám már nem is kell?
Hogyan lehet ezt kezelni, nem hagyni, hogy bűntudatom legyen amiatt, hogy máshol képzelem el az életemet?
Vagy azt, hogy szeretetbe burkolva emlékeztet rá időnként, hogy ő útnak indított, vett egy lakást stb.? Nem hagyja, hogy elfelejtsem, hogy hálásnak kell lennem.
Majd ha kórházba kerülsz, te 62 éves (ezzel a stílussal inkább 22-nek tűnsz), és nem lesz egy ember, aki bevigyen neked egy hálóinget,akkor majd másképp fogsz gondolkodni. A témának semmi köze ahhoz, hogy kérte-e, hogy megszülessen. Azt az elhanyagoló szülő esetén lehet felhozni. Normál, busásan ellátó család esetén felelősséggel tartozik a szüleiért, nem csak kényelmesen elfogadni kell. Aki így gondolkozik, hogy miután felnőtt, nincs a szüleihez köze, nem tartozik nekik semmivel, az fizesse is vissza.
7-es, ki beszélt itt szabadidő-eltöltésről? A lakásfelújításban nem fogja a kolléganője támogatni! Sporttárs? Röhög a vakbelem! És képzelje: van olyan, akinek nincsenek közel élő rokonai! Na ehhez mit szól?
11: van 14 unokatestvérem, kb. 50fős baráti köröm, remek szomszédaim, ismerőseim.....
Ha valóban kell, akkor jönnek a gyerekeim majd! Effelől kétségem sincs. De eszembe nem jutna, hogy felhánytorgassam, hogy mi midnent adtunk nekik, és ezért odakötözzem őket magamhoz!
Visszafizetés...??? Bazzeg, a gyerek-szülő kapcsolat NEM egy üzleti viszony!
És az 5-össel sem tudok egyet érteni, pont amiatt, hogy meg lehetne oldani ezt úgy is, hogy kicsit mindenki enged. Pl. Nem külföldre megyünk, csak a Dunántúlra, ahol jobbak a lehetőségek, és tudunk boldogulni, de ő is mozdul és közelebb költözik. Megtehetné, de nem. Mi adjuk fel a jobb jövő reményét.
Valószínűleg te is hasonló szülő lehetsz, ha már az örökség elvételével fenyegetőznél te is. Kérlek gondolkozz el ezen.
Nem kell reagálni rá. Azért csinálják, hogy bűntudatot keltsenek, ha nem kapják meg az elvárt hatást, leszoknak róla. Nálam ez vált be.
Amúgy meg szégyellje magát aki azért támogatja a gyerekét, vesz lakást neki stb. hogy utána felhánytorgassa és zsarolhassa vele.
Fúj de undorító szülők vannak itt.
Na ilyet nekem egyszer mondana, hogy nincs örökség. Kell a f**zomnak. Soha többé nem nyitnám rá az ajtót.
Úgy látom ez egy kényes téma, és heves reakciókat vált ki az emberekből. Ahogy látom, a válaszolók között a szülői és a gyermeki oldal is képviselteti magát.
Viszont a kérdés lényege igazából nem is az, hogy segítsük-e szülőt, mert természetesen igen, bizonyos határokon belül, amiket már kifejtettem és nem a saját jövőképedet feladva.
Hanem az igazi kérdés az érzelmi zsarolás, mint módszer kezelése...
#20: nem kell összemosni a hülyetinik mérgezőszülősködésével!
Csak az a megoldás, hogy egyszer (max. kétszer) higgadtan leülni a szülővel, és elmagyarázni neki a reális helyzetet.
Ha továbbra is zsarol, akkor pedig kész tényeket elétárni, és lelépni. Ami nem jelent kapcsolat megszakítást, vagy a látogatások beszüntetését.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!