Titeket szokott az anyátok cukkolni? Provokálni szórakozásból?
Engem igen és nagyon undorítónak tartom, hogy egy szülő ilyennel mulattatja magát és tudja nagyon jól, hogy a gyerek, legyen az nagykorú, nem mer rendesen visszaszólni az anyai státusz miatt.
Kissebb koromban is csinálta...olyan néha, mintha nem is az anyám lenne, hanem valami testvérféleség vagy egy suttyó havernő.
Amikor pici voltam és nagy nehezen elvitt a strandra, és könyörgések közepette hajlandó volt bejönni velem legalább egyszer a medencébe egy 10 percre, valamiért lekerült ròlam az úszógumi és felkapaszkodtam hozzà, mert nem tudtam úszni, akkor erővel lefejtett magáról és belökött a vízbe, vagy bedobott...elmerültem teljesen és majdnem megfulladtam...nem tudom, hogy álltam fel, hogy kerültem a felszínre vissza köhögve, sìrva...ő meg röhögött és azt mondta, azt hitte, csak hisztiztem ès még ő sértődött meg! Azóta van halálfélelmem a víztől. Milyen anya tesz ilyet?!
Volt, hogy ilyen kaján vigyorral az arcán kullancsnak nevezett, amikor odamentem hozzá beszélni.
Aztán úgy tönkretették az életem, hogy még 23 évesen sem tudtam elköltözni és àllandó munkám sincs az egyetem miatt.
Tegnap megjegyzetem, hogy fáj a hasam, aztán este kimentem pisilni és utánam jött és elkezdte, hogy tudja, hogy hasmenésem van, adjak széntablettát ès cukkolni kezdett.
Arról nem is beszélek, hogy folyton veszekszik a férjével és utána nyomást gyakorol rám, hogy én vagyok az egyetlen reménye, hogy elköltözzünk és menjek el irodistának és majdnem otthagytam az egyetemet emiatt, erre másnap vidáman röhögcséltek és semmi baj nem volt...nem bírom már sokáig
Kérdező, #9!
Ez nem normális. Így nem szabad bánni nagykorúval sem, nem hogy gyerekkel. Lehet magatokban vagy baráttal is letisztázni ezt, de a pszichoterápia erre való, javaslom.
Ha a szülővel akarjátok megbeszélni, akkor nagyon valószínűen tagadni fogj, a lekicsinyli a dolgot vagy lemimózás titeket (kis valószínűséggel elnézést kér és javul).
Jegyezzétek meg, hogy nem ti tehettek róla, nem ezt érdemlitek.
Szokott cukkolni, de az tényleg csak ilyen kis ártalmatlan viccelődés, én is csak nevetek rajta.
Amit a tiéd csinál, azt nem nevezném cukkolásnak. Ez már bántalmazás.
Szerintem is az lehet a helyzet, hogy hülye volt anno, emiatt belepottyantál az életébe, ő meg anyaságra kényszerült. Szegééény -.-
#15: ÉS sos mondtad még ilyenkor, hogy "Anyu is olyan verébétkű. Ki is látszik a bordája."
Más: Remélem lefogysz, amennyit kell majd, de akkor meg azért kapod majd az ívet. Legalább egy darabig.
15-ös, tényleg fura az anyud. Mondjuk mondhatta volna így is, hogy "Megyünk fagyit venni, nehogy éhen haljunk, látszik rajtunk, hogy mindjárt összeesünk."
Már érted, ha annyira ironizálni akar, akkor magát azért ne hagyja már ki, és ne tolja Rád.
9-es, pacsi!
Amúgy én is azt hittem kb. 25 évig, hogy ez "a normális", amikor ironizálnak az emberen a szülei (nálunk nagyszülők is, nagynénik-nagybácsik is így volt). Én azt hittem, hogy ez minden családban így van. Akkor lepődtem meg, amikor megismerkedtem a férjem családjával, hogy bizony ott teljesen másképpen van. Nem azt mondom, hogy mindenki imád mindenkit, de ez a céltalan, gúnyos baxogatás férjem családjában nincs soha.
És igen, ha kikértem magamnak, akkor mindig azt mondták (anyámék, nagynénik, nagyszülők), hogy milyen mimóza vagyok már, meg hogy "jaj, nem érted a viccet", stb. Undorító.
SOHA nem csináltam ilyet a saját gyerekemmel, gyerekkorban sem, felnőttkorban sem, pont ezért, de még a leghalványabb formáját is elkerültem az ugratásnak, cukkolásnak.
(N/48)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!