A barátom arab, hogy mutassam be itthon?

Hát akkor Németországba a butább, rosszabb fajtának sikerült letelepedni. Nőként nem sok tiszteletet kapok tőlük. Nekem abszolút nem szimpatikus nép. Tudom miről beszélek egy kurzusra is jártam velük. A probléma az,hogy nem beilleszkedni akarnak,hanem kialakítani a saját életüket/világukat itt Európában!!! Ha valahova betelepedsz akkor megtanulod a nyelvet és felveszed azokat a normákat amiket a többiek is képviselnek! Na hàt ez nekik nem sikerül ,ők a leghangosabbak, szemtelnek,méregetnek,nem érdekli hogy babával és szatyrokkal tele a kezem nekem kell megvárni,hogy leérjen a lépcsőn a kedves férfi nem köszön a lépcsőházban, a suliban amikor el akartam mondani a véleményem a tenyerét az arcomba tolta,hogy nem érdekli mit mondok. Millió ilyen dolog van..

Ha idegennel ilyen,akkor...

"A probléma az,hogy nem beilleszkedni akarnak,hanem kialakítani a saját életüket/világukat itt Európában!!! Ha valahova betelepedsz akkor megtanulod a nyelvet és felveszed azokat a normákat amiket a többiek is képviselnek"

Ja. Ezért olvasom naponta a hollandiai magyarok csoportban, hogy xar a holland étel, csak a magyar a jó, nem beszélem a nyelvet, hol van magyar nőgyógyász, minden holland hülye, stb. Hidd el, a magyarok -oroszok/franciak/japanok/hottentottak -se kivételek ám, köztük is van idióta egomanias meg normális is.

A nyelviskola, ahova járók, mindenfele ország képviselteti magát. Az arabok, főleg a muszlim hit szerint élők a legsegitokeszebbek. A kedves magyar csoporttarsam simán bevágta előttem az ajtót, a francia nem köszön, nem hogy előre nem, de vissza se, a lengyel fel órás előadást tartott a jómultkor arrol, hogy mi az hogy nem tudjuk helyesen kiejteni a nevét, az orosz csak néz, mintha idióta lenne mindenki más. A szíriai menekülttel meg összefutottam a múltkor a boltban, ő fogta magát és kivette a kezemből a zsugor ásványvizet és kicipelte helyettem a biciklimig. Két szomszédomban szinten van arab vér, az egyikük gyermekorvos, róla rendszeresen olvasok koszonetnyilvanitast a Facebookon hogy amellett, hogy milyen jó orvos, mennyire kedves is. A múltkor kint monolit valamit A kocsijánál, amikor látta hogy leengedett bicikli kerekkel jövök haza- mire vissza értem a pumpával, már félig felpumpálta. A másik "csak" siman bekopog, ha kocsival megy nagybevasarlasra, hogy hozzon e valamit.

Hát ne azt mondd hogy Kiss Pistának hívják mert azt úgy sem hiszik el.

Mondjuk elmehetnétek szüleiddel közösen kajálni vagy sütizni és ott bemutatod,az mégsem olyan formális mintha csak hazavinnéd.

Nekem arab férjem van,eleinte apám nem nagyon kedvelte de miután megismerte már minden családi buliba hívja annak ellenére hogy a szüleim nem beszélnek angolul,a férjem meg magyar nem.

Szóval ezt így fél arab-fél magyar lányként mondom, hogy teljesen mindegy, akinek berögződött a sztereotípia, az úgyis ferde szemmel fog rá nézni. Szerintem bőven találkozott már ő is hátrányos megkülönböztetéssel, egy idő után megtanulunk rajta túllendülni, nem hiszem, hogy földhöz fogja vágni a fiút. A tapasztalataim alapján viszont itt van néhány dolog:

1, beszélni kell a szülőkkel a kialakult helyzetről. Finoman, lépésről lépésre bevezetni, hogy mi a jelenlegi szituáció és semmiképpen sem megpróbálni egyik vagy másik véleményt az emberre ráerőltetni. Törekedj kérlek arra, hogy ne azon legyen a hangsúly, hogy arab, mert jelenleg ebben az országban ez inkább káromlás, mint származás. Mutasd be őt olyannak, amilyennek te ismered, beszélj velük arról, hogy miért kedveled, milyen tulajdonságai vannak

2, hagyj időt a szülőknek megemészteni. Ha rögtön rájuk van ömlesztve a sok inger, lehet, hogy reflexszerűen elutasítók lesznek, egy kis (!) idő azonban sokat befolyásolhat a hozzáállásukon

3, legyél szilárd, magabiztos, ha véleményütköztetésre kerül sor, mert az autoritás okozta elbizonytalanodás lehet, hogy rosszul képződik majd le a szülőkben, DE! semmiképpen ne legyél tiszteletlen vagy indulatos

4, a személyes bemutatáson figyelj arra majd oda, hogy ne beszéld túl a párod, de fel tudd venni a fonalat, ha kényelmetlen fordulatot vesz a beszélgetés. Csak úgy tudják megismerni azon túl, hogy “arab”, ha kap esélyt arra, hogy beszélgetésbe elegyedjen.

5, legyetek természetesek. A testbeszédre ilyenkor nagyon kiélezetten figyelnek a szülők, szóval igyekezzetek ne úgy viselkedni, mintha égetne a másik:)

Ez csak néhány univerzális dolog, amit én a saját káromon tanultam meg sajnos, de ha úgy érzed, hogy részleteiben bele szeretnél bocsátkozni, nyugodtan írj privátban, nagyon szívesen átrágok veled dolgokat, amik esetleg még felmerülnek és úgy érzed, hogy tudnék a segítségetekre lenni.

Másfelől pedig nagyon drukkolok nektek! Nem lesz könnyű, a sztereotípiát nehezen tudjuk letépni magunkról, de semmi sem lehetetlen és én nagyon bízom abban, hogy a szülők jól fogják fogadni.

Sajnos tényleg sok negatív jelző ragadt ránk az utóbbi időben és valahogy nem segít, hogy az emberek csak a rasszon keresztül látnak minket.