Másfél év kihagyás után van értelme harcolni a gyerekért?

"mert még elveszik az apasági jogait is"

Apukának se sokat érhet az a gyerek, ha eddig nem ment bíróságra és ráadául beveszi ezt a maszlagot. A sztoriban más sincs, csak kifogás, és érvek amellett, hogy apuka hagyja a p...ba azt a gyereket. Nyilván ezzel nyugtatja a lelkét. Lelke rajta. Csináljon egy másikat, majd azzal gyerekezhet, ha akar.

Anyuka eltiltotta? Annak idején (másfél éve) kellett volna azonnal bíróságra menni!

Minden nap, amíg nem tudja a gyerekével tartani a kapcsolatot, ellene dolgozik, hisz a gyerek addig csak az anyja véleményét hallja.

Valahogy úgy érzem, most is csak kifogást keresne (keresnétek), miért nem érdemes küzdeni: mert anyuka a gyámüggyel "jóban van", mert a bíróság pénzbe kerül és hosszadalmas, mert a gyereket nem lehet kényszeríteni a találkozásra.

Én küzdenék a láthatási jogomért, de én nem most kezdtem volna el, hanem aznap, mikor a volt párom először nem engedte volna, hogy találkozzam a saját gyerekemmel.

Sosem késő!

A legjobb példa unokatesóim. Akkor váltak el, amikor az egyik lány 11, a másik 7 volt. Aztán arról szólt a fáma, hogy nagynéném nem engedi a láthatást, de kiderült, hogy nagybátyjám se töri magát, nem tudott túllépni a sértettségén, ugyanis nem ő volt a megcsaló. Teltek múltak az évek, semmi nem változott, a lányok felnőttek, gyerekeik születtek, persze nagybátyjám ezeket akárhonnan is, de megtudta, vagizott is vele, de sosem látta, sosem kereste őket. Tavaly meghalt. Egyik lány sem jött a temetésre, pedig tudtak róla. Én megértem őket, 30 év telt el úgy, hogy nem érdeklődött utánuk soha.

Azt felejtik el sokan, hogy a gyerek nem mindig marad kicsi/pici, amikor öntudatra ébred szép lassan rájön, ki a hunyó. És ha akkor arra döbben rá, hogy apám sosem keresett, nem kellettem neki, borzalmasan fogja érezni magát. De ha arra emlékszik vissza, hogy küzdött értem, bíróságra kellett járni miattam, akkor egész más lesz a helyzet. És ez erősödni fog majd felnőttkorában, mert bizony fel fog nőni hamarosan.

Én azt nem értem, hogy a váláskor kellett egy megállapodás is a láthatásról. Azt miért nem tartotta az apuka? Akkor könnyebb helyzetben lenne.

Így, másfél év kihagyással sokkal nehezebb a dolog. Sokkal több türelem kell hozzá, hogy megszűntesse a gyerek lenéző viselkedését. De nem lehetetlen.

Úgyhogy érdemes. (csak ezt a kihagyott másfél évet már nem fogja visszaadni nektek senki. Kár érte)

Igen, teletömheti anyuka a gyerek fejét. Nálunk is csúnyán elváltak, és nyilván anya mellett állok, de nem hittem el mindent amit mond. Apámmal azért nem beszéltem, mert nem volt kedvem anyámmal veszekedni. Költözés után meg nem volt igényem vele beszélgetni, nem hiányzott. Aztán megtalált a munkahelyemen kénytelen vagyok vele tartani a kapcsolatot. Nekem 8, őt meg nem bántja a lelkiismerete legalább.

Érdemes, ha van hozzá kitartásod. Sok gyerek apás, nagyon, csak nem mutatja ki.

Az én történetem azért nem kerek, mert én nem azért nem beszéltem vele, mert hibázott. Plusz nem vagyok apás sem.