Sok lenne ez a fajta kapcsolat neked?

Az mindegy, hogy én soknak érzem, vagy sem, ha te ezt gondolod:

"Hiába költöztem el két éve mégsem érzem azt hogy felnőttem illetve szüleim akarják hogy a családi vállalkozásban dolgozzak egy idegen helyett."

Megválaszoltad a saját kérdésed. Soknak érzed.

Akkor nem mindegy, hogy másoknak milyen lenne? Az a lényeg, hogy te magad nem érzed jól magad a bőrödben. Beszéld meg minden érintettel, hogy ne legyen harag, aztán lépj.

"Családi vállalkozásban dolgozom"

Keress másik állást.

"Barátnő szalonja is a szüleim házánál van Így ő is minden nap találkozik velük."

Ez mondjuk az ő dolguk. De ha téged ez is zavar, kérd meg, hogy költöztesse el a szalont.

"Emellett sokszor kapunk tőlük kaját vagy ha mennek vásárolni vesznek nekünk is dolgokat amit nem kértünk (csak úgy maguktól)."

Mondd, hogy ne tegyék. Ha mégis, ne fogadd el.

"Sokszor hívnak hogy menjünk velük valahova."

Mondj nemet.

"A családom egyik lakásában lakunk amit nem kell fizetni."

Költözzetek el idegen tulajhoz.

"szüleim akarják hogy a családi vállalkozásban dolgozzak egy idegen helyett"

Attól még nem vagy köteles.

Gondold meg, hogy ezek közül melyiknek mi lenne a következménye rövid és hosszabb távon, hogy mindegyiket meg akarod-e lépni valóban, és hogy milyen sorrendben.

Én soknak érezném. Nem tartom egészségesnek ennyire egymás seggében lenni.

De ez én vagyok.

Van, akinek sok, másnak ez a normális.

Nekem ez sok lenne, én 2 hetente találkozom a szüleimmel és az is bőven elég. Apukám a tipikus kötözködő, "a kákán is csomót kereső" típus, anyukám pedig mindenen aggódik és pánikol, majd ezt a hisztit ráragasztja az egész családra. Szóval nekem ennyi bőven elég belőlük 18 éves korom óta, nem bírnék többet.

Ezzel szemben az egyik legjobb barátnőm gimi után felköltözött Pestre, hétfő reggelente ment, szerda este, ahogy vége lett az utolsó kötelező órájának, jött is haza, mert honvágya volt, hiányzott neki a családja. Ő végül ott is hagyta 2 év után a szakot és a családi vállalkozásban kezdett el dolgozni. Ők is együtt vannak minden nap, együtt ebédelnek, hétvégente mindig van valami családi sütögetés, összeülés, vagy éttermezés. Neki ez így tökéletes, ő dolga.

Az, hogy neked mi a sok, csak te tudhatod.