Hogy reagálnátok arra ha a lányotokat viszonylag fiatalon, kb 19-20 évesen eljegyeznék?
Mint gyerek kérdezem ezt.
15 voltam mikor összejöttem a barátommal (aki akkor 16 volt) és azóta is együtt vagyunk. Jelenleg 18 vagyok. Gyerekkorunktól ismerik őt a szüleim, mivel sokáig egy utcában laktunk, illetve az ikertestvéremmel elég jó haverok.
Szóval még régebben egy családi ebéd alkalmával a barátom viccesen megjegyezte, hogy mire leérettségizek(1 év múlva fogok) lehet gyűrűt húz az ujjamra. Természetesen így nagyvonalakban már beszélgettünk a témáról, és abban mindketten megegyezünk hogy ha eljegyez, nem muszáj rögtön megházasodnunk(főleg ilyen fiatalon) Az utóbbi időben viszont észrevettem, hogy olyan mintha tényleg meg akarná kérni a kezemet. Gyűjtöget valamire, és mikor rákérdezek hogy mire, mindig homályos választ ad, vagy csak mosolyog magának. Múltkor véletlenül észrevettem ahogy az ékszertartómban turkál és a gyűrűket nézegeti. Illetve gyakran felhozza hogyha végetér ez a járványhelyzet, elmehetnénk a francia tengerpartra.(ez csak azért fontos, mert tudja mennyire imádom Franciaországot és hogy szerintem mennyire romantikus lenne ha ott kérnék meg a kezemet) Szóval eléggé úgy áll a helyzet hogy lehet meg akarja kérni a kezemet, aminek én nagyon örülök, de még egyenlőre nem akarom beleélni magamat inkább :D
Viszont anyám egyenesen ellenzi hogy fiatalon jegyezzenek el(mégha csak jegyesség is lenne) és szerinte nem elég ha csak nemet mondok, még szakítsak is a barátommal, mert nem jó ilyen fiatalon komoly dolgokba bonyolódni. Ennek a gondolkodásmódnak szerintem az az oka hogy ő fiatalon ment hozzá apához, viszonylag kevés ismertség utan(1 év) és elég durva válás lett a vége. Szerinte ránk, a családra pazarolta el a fiatal éveit, és teljesen ellenzi hogy én is ezt tegyem. Apa teljesen máshogy gondolkodik erről. Szerinte egyszer úgyis bekövetkezik hogy elvesz a fiú, és bár ő sem támogatja a rögtöni házasságot(a jegyességgel semmi baja nincs) de mégis elfogadná egy idő után.
Ezeket lényegében csak azért írtam le hogy kicsit jobban belelássatok a dologba, és ennek alapján leírni hogy egy ilyen esetben mint szülő, hogy reagálnátok.
válasza: válasza: válasza:Szia,
Először is anyukád nagyon durva terhet rak a vallásra ezzel a kijelentésével, ami dog dolog tőle. Főleg hogy rátok "pazarolta" a fiatalkorat. Tudod nekem is ezt mondta anyám, és tudod kivel hazasodtunk ossze? A 18 éves koromban megismert párommal. Igaz 10 évvel később, mert olyan mélyen elültette a fejembe a saját onsajnalatat.
Ha együtt terveztek élni közös céljairól vannak, akkor nem korai az eljegyzés. De a házasság sem 1-2 éven belül.
válasza:Én ebbe nem mennék bele.
Anyádnak igaza van, csak nehéz ilyen témáról úgy beszélni, hogy senki se sértődjön meg.
Mindkét nagymamám korán házasodott. Az egyik húszévesen, mert becsúszott a gyerek, de két év után elváltak útjaik, hát, ami utána következett, nem volt sétagalopp...
A másikat 18 évesen kiemelték az iskolapadból, nagyapám konkrétan a tenyerén hordozta, DE! 12 éve halt meg papám, a nagyim azóta olyan, mint egy tinédzser. Most éli a húszas éveit, 80+ évesen. Kiesett egy jellemfejlődési szakasz az életéből.
Most nem tudom én fogalmaztam e kétértelműen... De nem tervezünk összeházasodni rögtön az eljegyzés után, leghamarabb is csak ilyen kb 5 év múlva. Tudjuk hogy még ehhez kell idő, illetve anyagilag is megterhelő lenne. Nem menekülök házasságba, még akkor sem ha anyám elég toxikus, viszont apámmal élek akivel nagyon jó a kapcsolatom, anyámat pedig havonta 1x látom. Szóval nem az van hogy otthonról menekülnék.
A hosszú jegyességgel pedig nem hiszem hogy lenne valami baj(természetesen ha valakinek ez nem tetszik azt is megértem)Keresztanyámék is 8 évig voltak jegyesek, mégis összeházasodtak később és 20 éve együtt vannak. Pedig akkor nem az volt a lényeg hogy kiposztolják fb-re meg instára:D
válasza:Én lányomat is eljegyezték 18 évesen. Őszintén, én magamban csak mosolyogtam rajta, de én nem mondtam ilyeneket nekik, mint te anyukád, meg nem is tiltottam tőle. Bár én szeretem is a családom. Otthon lakott velünk még, a fiú is még a saját szüleinél szintén 18 volt, aki a zsebpénzéből spórolt egy gyűrűt. Ez szerintem a nagyon fiatal lányoknál/fiúknál valami olyasmi, mint 16 évesen először együtt aludni a párjával. Olyan izgisnek tűnő felnőttes valami. Nincs mögötte olyan mély tartalom. Épp ezért felesleges tiltani, vagy bármit mondani, magától majd szépen elsikkad a fenébe, amikor 25 éves korára szembesül azzal, hogy önálló életet élni, saját költségre, felelősségre éppenséggel nem túl romantikus és még csak nem is könnyű, és jól kinéző instagtamm fotónál jelentősen többet számít egy kiszámítható partner, aki stresszben sem veszti el a fejét. Ezt 18 évesen nyilván nem érthette még.
Mi ráhagytuk, gratuláltunk neki és titokban fogadást kötöttünk az apjával mikor fognak szakítani. Férjem nyert, ő fél évet mondott én 1-et.
válasza:Bocsánat ha nem anyukáddal élsz ,és csak havonta 1x látod akkor még mit izgulsz azon hogy mit gondol te jegyeségedröl.
Apukád nem elemzi és kész.
válasza:"Most éli a húszas éveit, 80+ évesen. Kiesett egy jellemfejlődési szakasz az életéből."
Ez alatt mit értesz? Az, hogy valaki nincs begyöpösödve 80 évesen, nem jelenti, hogy éretlen. De lehet, h félreértek valamit.
válasza:#18
Egyszerűen úgy viselkedik, mint egy tini.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!