Szerintetek hány évesen KELL elköltözni otthonról a gyereknek és miért?

Én 19 évesen "elköltöztem" egyetem miatt koliba, aztán 6 év múlva ahogy befejeztem az az alapképzést meg a mestert mentem albérletbe, mert munkát is szereztem suli közben, amit megtartottam végzés után is. Majdnem minden héten hazajártam a szülőkhöz, amíg egyetemista voltam, meg utána főállású dolgozóként is.

Technikailag elköltöztem, de őszitén szólva rohadtul nem tudtam se a kolimra, se a mostani albérletemre úgy tekinteni, hogy otthon. Ha én azt mondtam, hogy "haza megyek", akkor mindig a szülői házra gondoltam, meg gondolok most is.

Most nincs kapcsolatom se, szóval a korona vírusos izé idejére 27 éves létemre itthon vagyok szülőknél lassan 2 hónapja, mert távmunkázok és nem volt kedvem egyedül ücsörögni az üres garzonban, amit ugye nem is tekintek otthonomnak. Ez most gáz? :D

Egyébként én az ilyen kérdéseknél mindig felemlegetem, hogy régen sem úgy ment, hogy te csak úgy kiköltöztél 20 évesen, aztán hopp volt egy házad meg feleséged/férjed. Gyakorlatilag a szüleim korosztályánál mindenhol azt látom, hogy több generáció él/élt egy házban. Józsi meg Julcsi összeházasodott és beköltöztek az egyik szüleihez. Vagy ha ezt nem tudták megoldani, akkor a szülők meg a gyerekek vért izzadva összedobták nekik a pénzt egy házra, meg ment a kaláka.

Valaki felemlegette a hitelt. Igen, lehet hitelt felvenni, csak rohadtul nem mindegy, hogy egy 10 milliós Kádár kockára kell összekaparni az önerőt, vagy egy 50-60 milliós Budapesti totál átlagos lakásra/házra, amibe mondjuk már mernél EGY gyereket vállalni.

Szülőként azt mondom, addig marad, ameddig jónak látja. (Ötéves a gyerekem, könnyen beszélek egyelőre.)

Én 18 évesen költöztem el, de nekem nem volt választásom, egyetemre mentem, onnantól a szüleim egy árva fillérrel nem támogattak. (Előtte se, de azt akkor még száraz vajas kenyérnek hívták.) Egyetem után maradtam albérletben, elkezdtem dolgozni, egy pillanatig nem vetődött fel, hogy hazamenjek. Nem is kellett nekik még egy éhes száj, így nem is volt választásom.

Amúgy szerintem az egyetem utáni első komoly kapcsolatban érdemes összeköltözni, megtapasztalni, milyen az.

Amúgy topiktól is függ, hol kérdezed.

A gyereknevelés topikban mindenki le van szaranyázva, aki nem úgy vállal gyereket, hogy tud adni neki 18 éves korában legalább egy önerőre valót.

A pénzügy topikban az megy, hogy menjen el minél előbb dolgozni, lakjon otthon sokáig, és tegye félre a fizetése 90 százalékát. A maradék meg azon sír, hogy keveset keres, sosem gyűlik össze egy lakásra való a 150ezres fizetésből.

A felnőtt párkapcsolatokban meg mindenki a világ lúzere, akinek nincs lakása és a szüleivel él, és meggyőződés, hogy aki otthon lakik, annak csaja sem lesz.

"Amúgy topiktól is függ, hol kérdezed."

Ha belegondolsz, ez érthető is, hiszen más szempontból nézik a kérdést.

De amúgy meg nincs is ilyenre univerzális válasz, hiszen mindig a történet résztvevőitől függ.

A boomerek mondják azt, hogy huszon-x éves korodra már költözz teljesen külön, gyakorlatilag se az előttük levő generációknak nem volt ez természetes, sem az utánuk jövőknek.

Az X generációban felnőttek akkor voltak fiatalok, amikor a kilencvenes években tönkrement az ország, nem volt munka.

A Y generációsoknak a növekvő albérletárak okoznak gondot (haha, pont a gazdasági növekedés okoz problémákat), meg a jelenlegi világválság, a Z generációsoknak meg egy újabb válság által szétvert gazdaságban kell valahogy érvényesülniük.

Nehez kerdes attol is fugg hogy lakas vagy haz tesoid vannak-e? En 2 szintes hazban elvoltam 25 eves koromig akkor vettunk lakast mert a parommal ugy gondoltuk osszekoltozunk. Talan a legjobb verzio az ha addig otthon vagy amig nem tudsz egy lakasra osszesporolni(mar ha a lakas meg a csalad merete engedi).

Masodik: Osszegyujtod az onerot aztan felveszel egy hitelt es igy veszel lakast.

Harmadik(ez a legrosszabb): Kb ahogy melozol azonnal elkoltozol alberletbe de igy kb semmit sem tudsz sporolni igy nagyon sokara lesz sajat lakasod.