Apukám nem locsolta meg se anyukám, se engem, vajon miért nem?

Tudom jogosan mondjátok, hogy honnan tudnátok nem ismeritek.

Apa elég fura típus... néha jó kedve van, dicsér és kedves, de van mikor elgurul a gyógyszere, csak neki lehet igaza és mindent jobban tud mint más, ordibál, szid, csúnyán beszél..

Hát ma egész nap a kertben voltunk, dolgoztunk ott. Anya-apa meg én.

De eszébe se jutott volna esetleg meglocsolni, ami szerintem csúnya dolog.

Estére meg ivott, berúgott és akkor jött a kiabálás, csúnya beszéd, szidás. Majd elaludt és holnap felkel mint ha mi sem történt volna.

Ahj azt érzem szörnyű az életem. A kertben ordibált, amit igazából mindenki hall. Anya sírt én is sírtam és vígasztaltam. Azt mondta anya, hogy reméli, hogy hamar meghal vagy elviszi a korona vírus. Ezt nem apára, hanem magára értette, mert hogy annyira szar élete van, hogy mindent megtesz állandóan segít apának, meg nagyon szereti őt, mert mint mondtam tud ő kedves is lenni, csak sajnos mindig minden ünnepet tönkre tesz.

Nem tudom, hogy egyszerűen miért nem képes meglocsolni, kedves lenni, szeretni bennünket. Miért kell minden ünnepet és minden átlagos hétvégét tönkretennie. :(

Nagyon rossz nekem, ha anyának fájdalmat okoz. Engem szidhat, mert lenyelem, nem kell vele örökké élnem, de ha egyszer anya egyedül marad vele, nem fogom tudni megvígasztalni anyát. :( mert másnap már jó a kedve anyának ő is elfelejti a vitát és minden mint ha semmi se történt volna, de ez akkor se jó...hisz tudom jól, hogy lehetne jobb is.

Hisz más családban járnak rokonokhoz locsolkodni, szeretik és megbecsülik egymást, dicsérik és kedvesek egymással.

Mi mindent egyből megteszünk, amit apa kér. Ha azt mondja porszívozzam fel most rögtön az egész házat azonnyomban neki fogok, mert nem szabad halogatni a kéréseit, ha még akkor éppen nem érek rá akkor is.

De én rendszerető vagyok, meg anya is. Tényleg mindent megteszünk. De apa így is szid bennünket és a szomszédokat is, senkivel se elégedett.