Apámmal nem jövünk ki. Hogy javítsak a helyzeten? Es hogy érjem el, hogy elfogadja ezeket a döntéseimet?

Most vagyok 18.

Mindig sokat vitáztünk,de mostanában még többet. Apa nagyon konzervatív,megfontolt ember,monoton élettel.Anyával elváltak.

Inkább anyámra hasonlítok,aki lobbanékony,szeszélyes,vadóc,öntörvényű,bevállalós,és az álmait követi.Mindent megtesz a célért.

Apa ebbe csak a negatívat látja.

Van egy nagyon furcsa stílusom,amiben jól érzem magam.

Eldöbtöttem,hogy szeretnék dolgozni.Egy horror Cirkuszban.Ezt sikerűlt elérnem. Örömhírként mondtam el,hogy elértem a célom,és ez tök egyedi munka,ami izgi,és nagyon élvezem..

Erre az egészet negatívan fogadta..Veszélyes,meg putris cigányélet,meg rosz döntés..Oké hogy aggódik,de nem veszi figyelembe,hogy én így vagyok boldog,és szeretek ott lenni.

Utánna lett egy párom. A srác rendesen dolgozik,nagyon szeret,segít nekem,csak egy a baj. Az,hogy Félig roma..cigány..De ápolt,nem az a tipikus igénytelen munkakerülő ,hanem tényleg értelmes. Erre apa nekiállt vitázni velem,hogy sose fogja elfogadni,ne álljak össze egy cigánnyal se, mit gondolok,stb. Legyek már normális.

Akármit teszek,sose tud egy jó szót se szolni. Sose tud büszke lenni. Anyám alig várja,hogy a színpadon lásson,és bemutassam páromnak,de apa meg csak ellenkezik az egésszel.

Mit csináljak? Próbáltam beszélni vele,de meg sem hallgat.Van esély arra,hogy megenyhül?