Az apák miért ennyire szigorúak a lányuk pasijával?

Te tudod milyen apukad te ismered. Ezaltal sejtheted a reakciojat.

Az en apukam rokton elfogadta a valasztottamat nem volt gond,de tudtam hogy nem is lesz mert ismerem.

Viszont az egyik baratnomnek az apja mar nem ilyen,o azonnal eltiltotta pedig nem latta meg sosem a sracot, ez 17 eves korunkban volt.

Ez a sztereotípia csak egy régi rendszernek a része, ma már nem kell szó szerint venni. Hogyha érdekel, akkor mindjárt kifejtem, hogy miért alakult ki / mi van mögötte, hogyha nem, akkor a vaskosabb hasábot ugord csak át.

Tehát, honnan ered? Amikor még nem létezett nemi egyenjogúság, akkor a család női tagjait a családfői pozícióban lévő férfi tulajdonának tekintették. Ezért adták a gyereknek a férfi vezetéknevét, és ezért volt az, hogy a nő házasodáskor lecserélte az apja vezetéknevét a férjére; lánykorában az apja tulajdonának minősült, felnőtt nőként meg a férje tulajdonának, a házasság volt az egyesülési formula, amiben az apától átszállt a tulajdonjog a férjre, ezért is az apa kíséri hagyományosan a templomi esküvőknél az oltárhoz a menyasszonyt. Később ez a szokás változó mértékben elkezdett többé-kevésbé csak formálissá válni, de ez állt mögötte. A fiúgyereknek viszont, mint teljes jogkörrel rendelkező, felsőbbrendű nembe tartozó egyénnek, megvolt a joga arra, hogy tovább vigye felnőttként az apja nevét, vérvonalát, így az ő esetükben nem állt. Ez a tulajdon-helyzet kiterjed arra is, hogy például ebből kifolyólag a férfi bármikor örökbe adhatta / eladhatta a gyereket anélkül, hogy az anya bármilyen mértékben beleszólhatott volna. Ez még az első szüfrazsett mozgalmakkor is megvolt. De mi az a része ennek a tulajdonviszonynak, ami kiterjed arra, amiről beszélsz? Nos, mivel a lánygyermek a régi időkben ugyanúgy az apa tulajdona volt, mint bármelyik vagyontárgya, ezért társadalmilag és törvényileg is az ő feladata volt "megvédeni a tulajdonát". Ebbe beletartozik az is, hogy a szüzességkultusz időszakában megvédelmezi attól, hogy egy általa férjnek vagy vőlegénynek nem jóváhagyott férfi lerontsa ennek a tulajdonnak az "állagát", mert ha kiderült, hogy a lány már nem ártatlan, - netalántán házasságon kívül teherbe esik, mert ugye a védekezés nem volt divat, és egy alkalomból is lehet gyerek - akkor nem tudott neki megfelelő minőségű férjet keríteni. Ráragadt a társadalmi stigma a lányra, hogy romlott. Akkor nem tudta valaki olyannak továbbadni, akit megfelelőnek talál, aki méltó rá, hogy bevegye a családjába. Plusz a lány megszólása mellett megszólták őt is egy "könnyűvérű" lány esetében, hogy nem végzi jól családfői kötelezettségét, régen meg a kifelé mutatott képre még jobban adtak. Ha pedig máshogy nem működött a lány érintetlenségének a védelmezése, a család jó hírének a megtartása, hát fel volt rá hatalmazva, hogy komoly testi sértés okozásával kergesse el a kéretlen udvarlót, vagy akár meg is ölje az udvarlót. Ugyanúgy a lányt is, ha túl messzire ment a házasság előtt valakivel, - az megint korszak és területfüggő volt, hogy mit értettek ez alatt, volt, ahol az is beletartozott, ha 4-5 fős felügyelőbizottság nélkül egyáltalán szóba álltak - akkor a család becsületének a helyreállításaként megölhette a lányt is, ezzel "megtisztítva". Vannak olyan helyek, ahol ez a hagyománynak csúfolt barbárság még ma is él. Európában és Amerikában már jórészt kikopott, de erre mondták azt, hogy "hozza a puskát meg a vasvillát", aztán a népnyelvben bennragadt attól függetlenül, hogy gyakorlati funkciója nincs már értelmesebb családoknál.

Ahogy előttem is írták, te ismered apukádat, neked kell tudnod, hogy milyen reakciókat lehet tőle várni, a fentebb vázolt alternatívától úgy gondolom, jó eséllyel nem kell tartanod a klasszikus formában. Általánosságban meg ez a minden udvarlójelöltet utálok, aki nem meleg vagy eunuch ugyanúgy meglehet az anyáknál is, ha olyan beállítottságúak.

A fiúkat is félteni kell, de szerintem a lányokat 10* annyira

Ösztönös dolog, gondolom, nem szeretné, hogy úgy járj mint az a lány akit a "barátja" fejjel lefelé dobott a szennyvizaknába

Dehogy onnan ered ez a sztereotípia... Amikor ez a rendszer élt a lány az esküvőn/eljegyzésen látta először a fiút...

Azért alakult ez ki, mert eredendően kényes kérdés ez az apáknak, hogy ki lesz a lányuk pasija, mert ők is férfiból vannak. Meg nyilván az apai szeretet.

Különben egyénfüggő, hogy ki hogy reagál.