Mit tegyek ha a szüleim túl erősen fogják a gyeplőt? Nagyon szigorúak, szinte semmit nem engednek meg.

Ha időnként vernek, akkor szerintem tegyél szert valami különóráram, felzárkóztató kurzusra, felvételi-előkészítőre, ami miatt bentmaradhatsz. Mondanám azt, hogy esetleg lázadj nyíltan, de nem mindenkinek (nekem sem volt) akkora vastag bőr a képemen.

Javaslom, hogy érettségi után menj olyan suliba/dolgozni, ahol kollégista/lakás vagy szobabérlő/munkásszállólakó lehetsz, és akkor kezd el az önálló életet. A fiúkról akkor sem maradsz le, de értem, hogyan érzel miatta

"Amúgy a fiúzást tudom miért nem engedi: 16 volt, amikor terhes lett velem és 17, amikor megszült engem. Éppen csak 18 lett, amikor megszülte a hugomat." Ennyi. A többi nem is kell. A saját phaßágát vetíti ki rád. A saját elcseszett lépése miatt haragszik magára, és ezt a haragot vezeti le rajtad anyád. Édes. Lehet apád is ugyanez, vagy ő inkább csak a saját hibájuktól akar téged megvédeni.

"Ezért is kaptam már egy pofont tőle" Ő gyereklányként a ló egyik oldalára, a neveléseddel a másikra esett.

Nem írtad, hány éves vagy. 18 alatt ne csodálkozz, ha nem akarják, hogy piálj. Elvileg nem is lehetne.

Hogy miért nem maradhatsz kicsit városban és miért nem lehet barátod, azt viszont nem értem és túlzásnak tartom.

Ha végzel a középiskolával, akkor menj másik városba tanulni, ahol kollégista leszel. Javaslom, kezdj el valahogy rá félretenni.

Mert simán kinézem a szüleidből, hogy még a kollégiumba sem engednének el.

Akkor pedig kénytelen leszel a másik városban egyetem mellett valami alkalmi munkát vállalni, hogy fizesd a kollégium díját. Minél idősebb leszel, annál inkább fogsz lázadni, így pedig nem érdemes otthon maradni.

Egyelőre 16 évesen még nem tudsz sok mindent tenni.

16évesen nem engednek piálni - skandallum! :-DDD

Amúgy az megvan, hogy 18év alatt ki se szolgálhatnának téged alkohollal????

Engem is hasonlóan akart anyukám korlátozni.A piálás az egy dolog,azt még még is tudom érteni,de nekem sokkal jobban fájt,hogy soha nem mehettem sehova,senkivel így nehéz barátokat találni,ha csak a suli idő van a kapcsolatra.

Én pontosan azt csináltam,amit korábban te is. Tele voltam állítólagos különórákkal,faktokkal ilyenekkel. Csak így tudtam elérni,hogy tudjak egy kis szabadidőt tölteni a barátaimmal.

Ez a szigor folytatódott 18 éves koromig,akkor még persze náluk laktam.Voszont jött egy pont ahol besokalltam.Elmentem a barátaimmal egy helyre,felhívtam előtte anyukámat,hogy elmegyek oda,és utána az egyik barátnőmnél alszom,akit ismert is. Persze ment a telefonban a fenyegetőzés meg ordibálás,hogy azonnal induljak haza. Én az elején próbáltam szépen megbeszélni,hogy szerintem nem egészséges,hogy 18 evésen egy péntek estét nem tölthetek el máshol,mint otthon. Tovább ment az ordítozás,és lezártam azzal,hogy oke,én megpróbáltam felnőtt módjára megbeszélni ezt a szitut,de aztán mivel ez nem ment mondtam,hogy jó akkor nem megyek haza . Ezt így kijelentettem neki,még a barátaim álla is leesett,hogy ezt megmertem tenni. Viszont valóban nem mentem haza,annál a barátnőmnél aludtam,akinél mondtam,majd másnap haza mentem.Nyilvan ment még kicsit a vita,de aztán anyukám os belátta,vagy megbeszélem vele hova megyek kikkel,vagy egyszerűen nem megyek haza,és uvolthet bárhogy az bizonyít nem fog engem haza teleportalni.

Azóta eltelt 10 év,és önálló vagyok,sikeres a munkámban,és amit akkoriban anyukám utalt,hogy mennyire kiállok magamért vele szemben,azóta az életben ez a hasznokra vállt,és azóta jó a a kapcsolatunk.