Mit gondoltok, mi a rosszabb egy anyanak?
Latni felnoni a gyereket, viszont a gyerek szenved es nem akar elni, minden napja fos? ( korahoz kepest semmit nem tud felmutatni) Nincs jovokepe, nem is akar jovot es ezt hangoztatja is mindig mikor rakerdeznek, hogy milyen napja volt. Sot, ki is jelentette, tobbszor.
vagy
Szimplan ongyilkos lenne a gyereke? (Essunk ezen tul, igen rolam van szo. Van meg ket tesom, akik azert vittek valamire, sot. )
Ezen gondolkozok par napja. Szerintem, az sokkal rosszabb, ha naponta latja azt, hogy szenvedek, minden penzemet felelem.
Az a legrosszabb, amit te csinálsz. Egyrészt élősködsz rajta, és kihasználod.
Közben sajnáltatod magad, mintha te lennél az áldozat.
Kínzod vele a családod, hogy öngyilkos leszel, csak hogy fájdalmat okozz.
Inkább szégyelld magad.
Az öngyilkossághoz nagy akaraterő és önfegyelem kell. Benned ezekből annyi nincs, hogy két hónapig kihagyd a vacsorát.
Na! Egy újabb verzió, habár én inkább csak magamat írom le. Az az igazság, hogy én is meg akarok halni, mert egyszerűen tönkrement az életem, tönkrementek az álmaim, nem is ez a leglényegesebb, hanem az, hogy én nem mutatom a fájdalmaimat a világnak, hanem megjátszom a laza, vidám csávót és szerintem jól is csinálom, mert senki meg nem mondaná rólam, hogy valójában halálvágyam van, páran azt is képzelik, hogy aranyéletem van, sőt! Szerintem azok akik konkrétan tudják, hogy mik történtek velem, azok is azt hiszik, hogy túlléptem mindenen, de én titokban észrevétlenül "pusztítom" magam, hogy ha sikerül meghalnom, senki ne is sejtse, hogy öngyilkosság volt.
28/F
Akkor én most olyat írok, amit nem hogy nullára fogtok pontozni, de mínuszba, mert vannak dogmák, és van, amit szóba se lehet hozni.
Itt sír ezer kistini, hogy az apja ilyen köcsög, az anyja olyan tirpák, a tesója egy nyomoronc, ő meg utálja az egész családját. Ugyanők hiszik azt, hogy az anyai szeretet múlhatatlan és örök, ha módszeresen teszi tönkre az anyja minden napját, az egész életét pokollá teszi, aztán a fejére tojik, anyuci akkor is ájultan imádja. Ugyanaz az anya, akit ő teljes szívéből gyűlöl.
Komolyan???
Igenis el lehet oda jutni anyaként, hogy nem tudod már szeretni a saját véred, és megkönnyebbülsz, mikor végre meghal. Lesz némi bűntudat, fel kell tudni dolgozni, de nem fog élete végéig szenvedni.
Csak úgy mondom... az is csúnya, mikor a gyerek írja azt a szülőre, hogy alig várja, hogy meghaljon, és megszabaduljon tőle. De van ilyen. Azt a legtöbben még is értik, hogy 5-10 év kínszenvedés utàn így érez. Azt hiszitek, hogy 5-10-25 év szenvedés után egy anya nem érzi ugyanezt? Soha, egy percre se? Ugyanúgy fogja szeretni?
Vicc.
26 -szerintem igen, ugyanúgy szereti... hacsak nem züllött alkoholista, drogos szar, hanem igazi anya. Az anyai szeretet, ami nem múlik el. Soha.
Főleg nem a kérdező esetében, akiből "nem lett senki" "aki kevesebbnek érzi magát a testvérénél" - azért a gyereke. Ezek nem számítanak.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!