Külön kasszát szeretnék, , külön konyhával 28 éves fiammal. Ez örödögtől való gondolat tőlem?

Nem ördögtől való gondolat. Mondjuk inkább az a gáz, hogy nincs megtakarítása. Én is 27 évesen költöztem el otthonról. A szüleim nem fogadtak el semmit, de kértek, hogy spóroljak

lakásra. Illetve alap volt, hogy a házimunkából kiveszem a részem.

Kezdetnek add oda neki rendszeresen a bevásárlási listát.

Hadd szembesüljön az üzletben az árakkal.

Hova a pi.. Aba rakott ennyi pénzt?......

Nyomj a kezébe 1 2 csekket.

Pl víz, áram.

Aztán bevasarlo lista. Én meg azt is megtennem hogy nem aodk neki kaját. Más lenne 22 évesen még más 28 évesen. Szörnyű. Élvezi hogy mosol fozol rá a többit meg elveri kitudja hova mire. Mint mondtam. Más lenne ha nem lenne munkája vagy keveset keresne. De ebből még Budapest belvárosában is megkellene élnie. 🤷‍♀️🤷‍♀️🤷‍♀️🤷‍♀️

28 éves vagyok, egy éve költöztem haza.

Tudja egyáltalán, hogy azok a rudik csak az egyik gyerek dolgai? Ahol 3an esznek, ott olcsóbb az étel, ki kellene futnia(az én adagom mikor csak magamra főztem, kifutotta 25 ből, de én 50 kilós nő vagyok) 30 ezerből egy fő étkezésének, főleg, ha több emberre főztök.

Bennem fel sem merül, hogy valamihez nem nyúlhatok a hűtőben(én is töltöm)ha mégis, megkérdezem, de általában ha nem eszek meg valamilyen kaját, anyám képes

lecseszni, mikor ő sem ette meg..Házimunkát szinte teljesen én végzem meg az általam fizetett takarítónő. Bevásárolok nèha, rendelek kajàt étteremből hetente 1-2x, de nem adok haza pénzt, mert hatalmas összeget öltem/ölök a felújításba/takarításba/étkezésbe(itt fél évig ment a konyhaátalakítás)

Talán kinyithatnád a szád, ha kevesled a pénzt, de akkor tisztázzátok, hogy az mire megy. Nem kell külön konyha, osszátok ketté a hűtőt és főzzön magára, heti egyszer meg főzz rá is! Tényleg semmit sem tesz hozzá? Mert én tegnap nő létemre tömítést cseréltem a csapon, én csavarom be a villanykörtéket, töltöm fel a tartályt, levegőttetem a radiátort, cserélek zuhanyrózsát, szedem szét a lámpatestet, rendezem a dolgokat, lomtalanítok, szerelem össze a bútort, az én anyám is nyafog, hogy néha neki kell mosogatnia és levinni a szemetet, de teljesen ki van szolgálva, a lakásban rettenet sok pénz és munka van, ráadásul ő akarta, hogy visszaköltözzek, szinte teljesen ki van szolgálva, mégis úgy érzi, hogy áldozat, mikor felhozom ezeket, akkor persze lapít és elnézést kér, másnap meg jön a mikor vitted le utoljára a szemetet az utóbbi egy évben kb 5x de te mikor csinálod a 99 másik dolgot, amit én?? Hú, kiakaszt..

(Azért lakunk itt mert kell a lakcím a gyerek jobb iskoláztatásához, mellesleg unokával is napi 10 percet, ha tölt)

Nem tudom nálatok hogy van, de gondolkodj el, miket tesz a fiad, nehezen tudom elképzelni, hogy csak kiszolgáltatja magát..

Neki semmiféle kényelmetlenséget nem okoztál ami arra ösztönözze, hogy elmenjen külön életet kipróbálni!

Anyósom is ezt csinálta a férjemmel, de neki akkor célja volt otthon tartani a fiát. Mindig megfőzött 3 fele mert egyik ezt másik azt szereti. Mindig bejárkáltak "rendbe" rakni a szobáját (nem értenek a rendhez). Nem kellett sokat beadnia, bár mindig kért pluszban rá tőle mert hogy neki sosem volt. Úgy beszélt a fiával, mint egy 5 évessel. Sosem beszéltek olyan problémákról, hogy ha az pont egymással voltak. Mindig csak másról.

Azért kellett a fia otthonra, mert 1: ő volt az akiről ha kellett le tudott még gombolni. 2: ő zsarolta lelkileg a saját gyerekét, ilyenekkel is (én nekem is mondta illetve előttem, nem véletlenül): ha te nem lennél, meghalnék nélküled! - má hogy a pénze nélkül.

Grátisz: folyamatosan az albérlet ellen beszéltek! Nekem is. Mindig azt mondták milyen hülyék lennénk fizetni egy idegennek! Igaz, hogy nekem a náluk való lakás ugyan olyan albérlet volt...

Szerencsére elmentünk onnan nagy nehezen de belátta, hogy nem ér annyit a mama hotel, mert már mindennap veszekedtünk szinte a családi állapotok miatt. Meg én "letiltottam" őket egy két dologról, hogy hagyják már végre felnőni.

Na a lényeg!

Szerintem először is beszélj vele erről! Hogy neked ez kényelmetlen így! Hogy szeretnéd azt látni, hogy vannak céljai! Tesz félre! Hogy egyszer majd szeretne saját életet! Házat kocsit akármit...

Hagyjad te is felnőni! Mert ez a folyamatos kiszolgálás nem azt eredményezi. Beszélj vele komolyan, felnőttként! Tegyél rá felelősséget! Jó ötlet, hogy menjen bevásárolni és mondjad, hogy fizesse már ki most a sajátjából.

Én bevetnék olyan praktikákat is, hogy nem főzök 3 fele. Hogy érezze nem lehet mindig minden tökéletes. Pl. Olyat főznék amit nem szeret. Akkor tuti az lenne, hogy elmegy és vesz magának valamit. De az pénzbe kerül ugye majd neki...

Én raknék rá egy kis terhet otthon.

Pl: mosogasson el, mosson fel, ilyeneket. Házimunkát és nem csak a "férfi" című házimunkát.

Neki semmiség volt eddig, mert mindig más elintézte. Nem szabad azt mondani neki, hogy ez a női munka. Én megszívtam ezzel a férjemnél amúgy. Pár évembe beletelt mire igenis mosogatni kezdett, pedig azt mondta soha nem fog - mert otthon folyton ezt hallgatta: az női munka! Annál jobban bosszantott. Engem ezzel terrorizáltak anyósék: mi az hogy nem szolgálom ki a kicsi fiát! De nem hagytam magam. Nem nem! Ha valakivel együtt él, közösek a dolgok. Ez is! Nem cseléd vagyok. Ha az anyja az akart lenni, legyen. Bár tudjuk miért akar az lenni.

További lehetőség: adjon be több pénzt.

Sajnos az a baj, hogy amit szeretetből megtettél neki, az benne csak azt váltotta ki, hogy ebből mi a fenének akarjon elmenni? A férjem is így volt. Egyszer pár évre mikor elköltöztünk tőlük nagy nagy nehezen (de azóta is bánja hogy ott akart maradni), hogy de milyen jó volt a mama hotel. Ezt így sosem mondta ki akkor, hogy szimplán azért kellett magyarán a végén már veszekednünk ott, mert sajnálta feladni a gyereklétet. Csak én beleszartam a palacsintába nekik.

Na még egy tipp, bár ehhez nem sokat tudsz tenni: kellene egy nő neki aki kirobbantja onnan. Aki kicsit felnyitja a szemét, hogy ez mennyire ciki ahogy szeret élni. Akiért hátha hajlandó is lenne belegondolni a dolgokba, hogy ez így nem is férfias.

Hát én ezeket tudom tanácsolni. Én egy ilyen helyzetet láttam nap mint nap. Benne is voltam érintettként, mint a "kirobbantó". Nekem ugye nem könnyítették meg a helyzetem, mert én voltam a főellenség ezért.

Remélem sikerül jobb belátásra téríteni!