Utál az anyám mit tegyek?

Anyád a saját problémáját rajtad veri le. Tipikus buta hisztérika, most teli van velük sajnos a GYK is. Nem te vagy a semmirekellő, hanem ő gyűlöli önmagát (esetleg az apját), mert munkanélküli lett.

Beszélgess apukáddal, mert nem szabad, hogy anyukád téged a maga bajai miatt bűnbaknak használjon.

Háát a "hiszteriázó anyák" mást sem hallanak/olvasnak, mint hogy ha nyűgös a gyerek vagy hisztis, öleljük át és ne kiabáljunk vele ne büntessük stb mert nem tehet róla ha feszült és nem tudja kontrollálni.

Most próbáljuk meg fordítva! A mutterod hisztis, mert munkanélküli (ami mellesleg iszonyú teher és kudarc élmény, hidd el, tudom, el sem tudod képzelni milyen érzés ha kirúgnak míg nem tapasztalod meg, pláne ha ezzel a család megélhetése is a te hibádból akadozik.....) szerintem hagyjuk ki a hibás. Menj oda hozzá. Öleld meg. Vagy ha nem vagy az a fajta, szóban biztosítd a támogatásodról: anya, tudom hogy most nehéz neked, együtt meg fogjuk oldani - miben segíthetek, hogy tudnék kevesebbet költeni, vállaljak e esetleg valami kiegészítő munkát vagy besegítseg a házimunkában hogy te képezhesd magad hogy jobb legyél a munkádban stb. Hidd el ha szeretettel fordulsz felé, az kifizetődik. Elfordulni tőle vagy haragudni rá mikor rossz passzban van, az a legrosszabb.

Egyebként meg nem kellene olyat mondania hogy semmire kellő vagy! Türelmetlen, ez biztos, ha van alapja ha nincs, neki sem kellene így viselkednie. De ha egyikőtök sem enged csak rosszabb lesz. Valakinek nyitni kell a másik fele.