Jogosan várja ez az anyám, hogy eltartsam?

Már másik otthonom van, a férjemmel lakok. Igazából örülök is, hogy leléptem onnan. Nagy szegénységben éltünk, anyám sosem dolgozott, csak segélyből nevelt fel engem és a nővéremet. A nővérem is lelépett ,ha teheti, nem is jár haza,es nem is támogassa anyut pénzzel.

Nekem jól fizető munkám van, anyu ezzel tisztában van,és elvárja, hogy minden hónapban valami neki is úgymond "cseppenjen"

Ő nem dolgozik, csak várja, hogy meglátogassuk. 41 éves,magára igénytelen, koszos a háza is, hideg van, de ez őt nem zavarja, inkább ebben él, mintsem elmenjen dolgozni. Így nőttem fel én is,annyi különbséggel, hogy már 16 évesen iskola mellett is dolgoztam.

Szoktam neki minden hónapban pénzt adni,mert sajnálom, de jobban kikészít ezzel a felfogásával. 100 km a távolság, de elvárná,hogy sokkal többször látogassuk meg. De amikor ott vagyunk, csak ülünk csendben. Őszintén szólva egyáltalán nem vagyok kíváncsi rá, megkesetitette az egész gyerekkorom, állandó veszekedéssel, megaláztatással, de a verést sem vetette meg.

Mindig panaszkodik, hogy nincs pénze, a válaszom, hogy menjen dolgozni, ilyenkor meg elkezd sírni. Néha azt érzem, ha az lenne nekem a legjobb, ha többet nen találkoznánk..

Mit lehet tenni ilyen helyzetben?