Hogyan lehet támaszt nyújtani, ha egy felnőtt valakit lelkileg bántalmaznak otthon, félelemből- szégyenből tűri, titkolja, tagadja is?

Trollkodókra tényleg nincs most szükség, köszönöm - és tényleg nagyon nehéz szakembert, tanácsot, rendőrt vagy bárkit találni..

Valóban így van. Ha a pasinak a homlokára lett volna írva , hogy ilyen "rejtett tulajdonságai" vannak, a lányom ismerve esze ágában se lett volna egy ilyen kapcsolatba belemenni.

A tény , hogy az ilyesmi idő múltával lesz szembetűnő amikor már elmúlik a nagy rajongás időszaka..

Az egy dolog , hogy nekem furcsa volt az elejétől kezdve- szótlanságát és csendes nagyon ritka mosolyát annak tudtam be -hát jó ő ilyen. Vannak ilyen csendes emberek...

Visszahúzódó .Szégyenlős ..

Nem én lennék az egyetlen anya , aki azt mondaná, jól van lányom,nézd ez egy csendes megfontolt valaki, biztos nem szélhámos aki a kocsmában ül, nem vagyok az a tolakodó- kifürkésző anyós típus sem .

Aztán egyszercsak apróságok tűntek fel- nem szóltam , gondoltam áh , ugyan képzelődöm - aztán az ismerősök által elejtett szokatlan megjegyzések - figyeljek egy kicsit a lányomra ..

Ma már többet tudok- annyit,hogy rosszabb - egy kocsmatöltelék kirívó de nagyjából tudni hogy mire számíthat az ember - az ilyen pedig átláthatatlan , megközelíthetetlen és burkoltan végzi a családi kapcsolatok , a lányom leépítését ..

Az ilyen hurokból nagyon nehéz kibújni. Nem lehet megfogni sem - ha szembesítenék szerintem ártatlan nagy szemekkel nézne- dehát ő nem tesz semmit ...

A férjemnek is feltűnt, itt valami nagyon nem okés , .. aztán lányom hímelve-hámolva elmondta nem dolgozik már a szakmájában ,elbizonytalanodott hátha tényleg nem is olyan jó a tudása , inkább esténként takarítani jár, ..

a pasi szerint ez a jobb , mert nem biztos hogy "elég jól" tud figyelni a szakmájában " ..

Sokáig nem is tudtam erről .. majd leültem..

most nemrég tudtam meg, úgy mellékesen úton a baba ..

ja, a babával kapcsolatosan ami aggódást kelt bennem - az a magyarázkodás .. hát véletlen lett , hát nem tervezték és a vejem hűvös megjegyzése " hát a lányod örül neki "ez ami nekem nem tetszik ...

és ő tényleg örül neki, én meg nem tudok mást tenni és nem is akarok a babával kapcsolatban csak vele örülni

hát ennyi a sztori ..

olvastam a szociopatákról, pszichopatákról , manipulátorokról - mit tudjak mondani ,nem minősíthetek senkit ...talán a pszicho kiesik a sorból...

de talán több pont egyezik mint amennyi nem ..

az egyik tanácsadáson egy hosszú beszélgetésen azt mondta a szaki:

soha ne vegyük lazán , a jelek ott vannak , ne mutassuk hogy sejtjük , de ha lépni kell akkor azonnal..

tehát tudatni burkoltan -itt vagyunk és hogy ezért ne merjen túllépni még jobban egy bizonyos határon...

a lányunkkal pedig kivárni amikor besokall ..de ahogy már mondtátok, mindig éreztetni vele -számíthat ránk