Az anyám teljesen megkattant, amióta szült. Elviselhetetlen lassan, hogy toleráljuk?

"A királylány suliba menni nem, de utazni tud. Persze anyu fuvarozza el apuhoz a kicsivel, igaz?"

Most akkor "tud utazni" vagy "anyu fuvarozza"???

És miért kellene a kicsivel együtt? Tudod, 2 hónapja megszült már, nincsenek összenőve. Amikor ott a nagymama, anyuka megeteti a babát, leteszi, és elviszi a nagyobbik gyerekét az apjához - útközben elrebegve két hálaimát, hogy csökken az esélye, hogy a Kérdező a nátháját a babára ragassza... Felteszem, nem Vlagyivosztokban lakik a Kérdező apja, hogy ez a "fuvarozza az apjához" több napos program lenne...

Kérdező ne vedd magadra, amiket itt fröcsögnek páran. Sokan irigyek, mert jobb az anyagi helyzetetek (neked is van kocsi, takarítőnő...).

Anyud a hunyó, ha tényleg semmi dolga, hiszen főznie nem kell, takarítani se, sőt még a magára is jut ideje mikor vigyáztok a babára, akkor mit vergődik? Esetleg figyelemhiánya lehet, a férje hogy tekint rá? Lehet itt a gond, csak rajtatok csattan.

Annyi van, hogy iccsanyád kifogta magának végre azt a pénzes csávót, akit mindig is akart, viszont neki muszáj volt szülni egyet, amíg még ellőképes, különben mehetett volna vissza egy szobakonyhás panelba, az édesapádtól kapott gyerektartás mellett meg dolgoznia kellett volna, amit most már nyilván nem tervez. Nem túl meglepő módon nem a szíve szottya az a poronty, ami csak azért kellett, hogy legyen lóvé nem dolgozni.

Nagyjából ennyi itt a történet.

Azért szomorú látni hogy sokak szerint a hormonok túltengese az csak hiszti... Holott az anyukának egy fikarcnyi beleszólása nincs ebbe. Iszonyúan meg tud zavarodni az ember a tejgőzös hormonbombától, ami kb 3 hónap alatt azért rendeződik. Na meg persze a fáradtság..

Én pl az első hetekben állandóan elsirtam magam, de volt, hogy már röhögtem közbe mert már komikus volt a helyzet. Szóval furcsa dolgokat csinálnak a hormonok. Viszont! Ha nem cseng le ez egy hónap múlva akkor érdemes lenne elmennie egy vérvételre.

Miután túl voltam az első hormonbombás heteken, utána elkezdtem én is dulifuli lenni. Hamar feltűnt, hogy én nem ilyen vagyok, nem szoktam ilyen hamar felkapni a vizet és hogy valami itt nincs rendben. Elmentem egy vérvételre, amiből kiderült, hogy pajzsmirigy túlműködésem van. Az endokrinológusom szerint szülés után sok esetben kialakul, ez okozta nálam is, hogy amolyan örökké mérges voltam. Amint kezelni kezdték a problémám, már meg is szűnt a személyiség változás is.

Szóval ne törjünk már pálcát egy frissen szült nő felett. Persze hanyatt se kell esni tőle, de bizony a hormonokat szimpla önuralommal nem lehet legyőzni. Viszont azt én sem értem miért a 18 éves gyerek vigyáz a babára órákat? Mert az hogy elmegy anyuka zuhanyozni addig vigyázzon rá az oké. De órákat? Meg miért is ne utazhatna el?

"Azért szomorú látni hogy sokak szerint a hormonok túltengese az csak hiszti... Holott az anyukának egy fikarcnyi beleszólása nincs ebbe. Iszonyúan meg tud zavarodni az ember a tejgőzös hormonbombától, ami kb 3 hónap alatt azért rendeződik. Na meg persze a fáradtság" - azon lamentálok, hogy amikor a két nem hormonális rendszere 95%-ban megegyezik, miért mindig csak nőkről olvasok ilyen felmentő szövegeket erre hivatkozva, és miért nem olvasok soha olyant, hogy "szegény Bélát is meg kell érteni, amióta az asszony otthon megszült szex ohne, hát nyilván nem tehet az ellen semmit, hogy a tesztoszteron elöntötte az agyát és gerincre vágta a fél várost... majd ha otthon rendeződnek a dolgok, nyilván nem fogja ez csinálni."

Tud arra valaki bármilyen _LOGIKUS_ magyarázatot, hogy miért várjunk el önuralmat az egyiktől, és miért toleráljuk a másikat, amikor a jelenség hormonális alapja UGYANAZ: a szexuál-szteroidok (tesztoszteron ill. ösztrogén) hatnak az agyra.