Apám lelki terrorban tart. Mit tanácsoltok?

Szia en is hasonlo helyzetben voltam / vagyok ha akarsz rola beszelni nyugodtan irhatsz nekem en azt tanacsolom h legyel eros ha edig eros voltal ezutan is az leszel es peobald meg az el koltozest szerintdm lefjebb kozos alberlet albero tarsakkal 19 eves vsgy allj a sarkadra ne enged h madok iranxitsanak es bantdanak minden jot 20/l

U:I es nem akarom bamtani anyukadat sem de ha az en gyerekem szenvedne a jelenlegi parom miatt nem azt neznem h en boldog vagyok vele hannem a gyerekemet nagyon sajnalom remelem minden rendbe jon korulotred :(

“Amikor először megverte előttem 2 éves voltam. Hozzátapadtam a falhoz és perceken keresztül visitottam és sírtam. Felgyorsult a szívverésem“

Durva, hogy nem csak a kétéves kori emlékeidet tudod felidézni ilyen részletesen, de még a születésed előtti időket is.

“Anyukám nem volt hová menjen. A nagyszüleim nem akartak befogadni minket , azt mondták ezt a férjet választotta, így kell élnie.”

Na de nem azzal indítottál, hogy apu egy szent volt, mikor hozzáment? Akkor miért mondták volna azt, hogy ha ezt választotta így kell élnie? Ezt akkor mondták volna, ha eleve erőszakos férfihoz megy, nem?

“Apukám folyamatosan kilyukasztotta az óvszereket, hogy anyukám újból teherbe essen.”

Mert? Két verés közt óvszert húzott nagy udvariasan, de azt kilyuggatta, mert az úgy logikus.

“apám megint cirkuszolt és persze azzal is megfenyegetett, hogy megöl minket, csak ezúttal a nagyszüleimet is felhívta. Azt mondta nekik ha nem visznek el levágja a fejünket egy baltával.”

vs

“ Anya beadta a való pert, apa nem akart elválni.”

Na most melyik? Szabadulni akart tőletek, vagy sem? És akkor ez melyik ország volt végül, mert pár sorral feljebb még ezt írtad: “ Nem volt hová menjünk. Anyukám szlovák állampolgár volt és mi a testvéremmel magyar. Magyarországon csak minket fogadtak volna be. Szlovákiában csak anyukámat.”

Na ez messze nem minden logikai buktató -hogy ne írjak hazugságot-ami így elsőre feltűnt, de nem megyek bele egyesével mindbe, álmos vagyok hozzá. Mesélj egyelőre ezekről, hogy van ez a szívszaggató összevisszaság?

Kérdezz meg szakembereket:

[link] (csoportba is járhatsz, kérthetsz segítséget)

[link] lehet, hogy ők is tudnak segíteni.

Szia! Nagyon komoly problémákat írtál le, és az a helyzet, hogy ezekre a gyakorikerdesek.hu-n legfeljebb csak tippeket kaphatsz, megoldást semmiképp. Nem te tehetsz arról, hogy ilyen iszonyatosan nehéz helyzetbe kerültél, de sajnos az már a te feladatod, hogy kimássz belőle, helyetted nem csinálja meg senki. Akármilyen nehéz is, azt javaslom, szedd össze a pénzt egy jó pszichológusra, és járj el hozzá hetente, de apádnak semmi szín alatt ne mondd el! Lehetőleg egyelőre másik családtagnak sem. Javaslom a pszichologuskereso.hu weboldalt. Ne add fel, a folyamat évekig fog tartani, de megéri.

Bocs, de nem bírom megállni, hogy ne írjam le a személyes véleményemet is: apáddal minden kapcsolatot meg kell szakítanod, és anyagilag a saját lábadra kell állnod. Nézz utána az interneten a tanult tehetetlenség fogalmának.

A megoldás, hogy elsősorban saját lábon próbálsz megélni, apádhoz 1 hónapban egyszer mész csak látogatóba pár órára, ekkor a legkedvesebb formádat hozod, és kérjél apádtól Ptk. szerinti nagykorú továbbtanuló gyermeknek járó tartásdíjat!

Ha önként nem ad méltányosat, akkor fordulj bírósághoz, 2 millió eurós vagyonáról szerezz bizonyítékot.

XXII. Fejezet

A továbbtanuló nagykorú gyermek tartása

4:219. § [A rokontartásra és a kiskorú gyermek tartására vonatkozó szabályok alkalmazása]

A nagykorú gyermek tartására a rokontartás közös szabályait és a kiskorú gyermek tartására vonatkozó rendelkezéseket az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

4:220. § [A továbbtanuló nagykorú gyermek tartásra való jogosultsága]

(1) A továbbtanuló nagykorú, munkaképes gyermek a rászorultsági vélelem esetén kívül is jogosult a tartásra, ha szükséges tanulmányai indokolt időn belüli folytatása érdekében arra rászorul. A gyermeknek a szülőt a továbbtanulási szándékáról késedelem nélkül tájékoztatnia kell.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tanulmánynak minősül az életpályára előkészítő szakképzettség megszerzéséhez szükséges képzés vagy tanfolyam, a felsőfokú végzettségi szintet biztosító alap- és mesterképzésben, valamint a felsőfokú szakképzésben folytatott tanulmányok folyamatos végzése. Nem érinti a tanulmányok folyamatosságát az a megszakítás, amely a jogosultnak nem róható fel.

(3) A szülő nem köteles nagykorú, továbbtanuló gyermekét eltartani, ha

a) a gyermek a tartásra érdemtelen;

b) a gyermek tanulmányi és vizsgakötelezettségének rendszeresen, önhibájából nem tesz eleget; vagy

c) ezáltal a szülő saját szükséges tartását vagy kiskorú gyermekének tartását veszélyeztetné.

(4) A nagykorú gyermek érdemtelen a tartásra akkor is, ha a tartásra kötelezettel kellő indok nélkül nem tart kapcsolatot.

(5) A szülő a huszonötödik életévét betöltött, továbbtanuló gyermekének tartására rendkívül indokolt esetben kötelezhető.

4:221. § [A tartásdíj mértéke]

A tartásdíj mértékének meghatározásánál a továbbtanuló gyermek indokolt szükségleteit, saját jövedelmét, vagyoni helyzetét, a tanulmányai folytatásához jogszabály által biztosított kedvezményeket, támogatásokat és a szülők teherbíró képességét kell figyelembe venni.

4:222. § [Tájékoztatási kötelezettség a tanulmányok folytatásáról]

A továbbtanuló gyermek képzését, tanulmányait biztosító intézmény a tartásdíj fizetésére kötelezett szülőt - kérelmére - köteles tájékoztatni a tanulmányok végzésének fennállásáról vagy megszűnéséről.