Szerintetek ez normális? Mit tanácsoltok?

Anyád bolond és ilyen is fog maradni. Te viszont nem vagy gyerek, hanem felnőtt nő. Állj ki magadért.

Amúgy meg ha nagyon erősködik, hogy menni akar veled, fogd meg te a kezét és mond neki: na akkor most jössz!

Ne aggódj, akkor tutira nem fog menni.

Ez kissé a mentális betegség határát látszik súrolni... nem normális, ha valaki ennyire fél a gyereke "elvesztésétől", és persze ez valahol a hátulütője annak, ahogyan a magyar társadalom gondolkodik a nőkről. Ha ő elfogadta, hogy a nő lényege az anyaság, akkor te most ezt a lényeget készülsz kihúzni alóla, szóval az, hogy te fel mersz nőni (akár pasi nélkül...), az ő létét fenyegeti - talán ezzel magyarázható az ő reakciója. (Ne érts félre, ez csak magyarázat, de nem mentség!)

Azt gondolom, ez a helyzet pasitól független, nem a pasival van baja, hanem azzal, hogy ezáltal nyilvánvalóvá lett, hogy felnőttél, és nem tarthat örökké kiskorúságban.

Abban sajnos igazad van, hogy középsuli mellett nehezen tudnád eltartani magad úgy, hogy megmaradjon az iskolai teljesítményed színvonala. De ettől még próbáld számba venni a lehetőségeket (pl. derítsd ki, meddig köteles anyád eltartani, ha tanulsz és nem laksz otthon, kaphatsz-e segítséget, ha anyád nem hajlandó fizetni; aztán: mi van az apáddal? fizet tartásdíjat? esetleg meghalt és jár neked árvaellátás? - talán az iskoládban vagy a családsegítőben is tudnak segíteni a lehetőségeiddel kapcsolatban, mivel ugyan nagykorú, de még nappali tagzoatos középiskolás vagy...). Esetleg van-e rokon, ahol szívességből vagy háztartásvezetésért cserében lakhatnál?