Mit lehet tenni ilyen esetben, ha valakinek nehez elete volt es igy érte meg az öregkort?

Elöször is, 65 évesen még lehet akár 20 éve is, mire meghal.

Másodszor ennél a korosztálynál már nem volt annyira ritka a válás (és is ennyi idös vagyok), szóval nyugodtan elválhatott volna.

(Az ismeröseim közt kb a fele elvált, szóval az nem igaz, hoyg nem volt divat - tényleg nem divat volt, de nem is volt igazán ritka!)

Harmadszor tényleg jó lenne egy pszichológushoz fordulni, mert segítene feldolgozni az eddigi problémákat.

Sajnálom, de azt kell mondjam, hogy vele már semmit. 65 éves emberrel nemigen lehet semmit tenni, főleg, ha eddig eszébe sem jutott magától segítséget kérni.

Bármennyire is szereted, inkább arra gondolj, hogy magadat mentsd, ha még lehet, mert ilyen szülőkkel neked is nehéz teher lesz az élet.

Anyukám idősebb nála, és akkor "divat volt-2 a válás, mire iskolába mentünk, a gyerekek 70%-át az anyukája nevelte egyedül.

Szóval ha akart volna tenni magért, tett volna, nem kifogásokat keres.

(Pláne 35, 45, 55 évesen már mégis mire hivatkozva tűrt?)

Ezt azért tudd!

Embernek lenni nehéz, a lét szenvedésekkel teli. Ő már tudja ezt. "nem élhet senki gondtalan" - József Attila szavával. Nem baj, hogy kitartott a társa mellett. Kettőjük közül ő valósítja meg magasabb szinten a létezést.

(olvasd el Kundera A lét elviselhetetlen könnyűsége regényt- a fentiek mélyebb megértéséhez

[link]

Tomáš szétszórt és beteges módon folyton csalja az egyetlen lényt, akit szeret, és aki szereti...)

"es egesz eleteben egy ember nem volt, aki szerette volna "

-ez persze nem igaz, itt vagy te...

Ami segíthet: ha megtalálja azt a tevékenységet - igen, ilyen idősen is ez lehet csak a megoldás - amit szeret, amiben elmélyülni tud, ami derűvel tölti el a lelkét, ami a múlton való kesergést leállítja. Festés, írás, zenélés, éneklés, kirándulás, kézimunka? Segíts megtalálni.

1. Pszichológus.

2. Okozz neki annyi örömöt, ami még nem megy a tiéd rovására.

A többi nem a te dolgod.

Anyukádnak van egy gyereke, aki több, mint harminc éve szereti őt(csak saccoltam).

Sok embert ismerek, akiknek nehezen kezdődött az élete, de végül minden megoldódott és el tudták hagyni a múltat.

Csinálj vele közös programokat, bátorítsd, hogy legyen valami hobbija, viszont, ha mindig csak azon pattog, hogy neki milyen rossz VOLT, a saját érdekedben, redukáld le vele a találkozókat.

Én nem egy olyat ismerek akinek hasonló korúak a szülei, és elváltak.

Neki is lépnie kellett volna, nem a változásra várni/azért együtt maradni hogy "családban" nőjjön fel a gyerek.

Most már nem sok mindent lehet tenni. A fiatal évei oda vannak.

Gondolom nem áll olyan nagyon fényesen anyagilag, hogy kiélvezze a hátra lévő éveket és utazgasson.