Ti éreztétek azt a szüleitek kapcsán, hogy alkalmatlanok a gyereknevelésre?

A 14. Valaszolo altal linkelt cikkbol csak 3 dolog nem igaz. Nem kerdezik meg, hogy jol vagyok-e, biztos nincs baj, stb.

Nem szenvedelybetegek. Es olyan rendes verest meg nem kaptam, esetleg anyam kezdett el utogetni, sepruvel, legycsapoval csapkodni, de az fizikailag nekem nem fajt.

Osszefoglalva, igen. Alkalmatlanok. Apam narcisztikus, rajtam tolti ki a merget. Ha epp nem rajtam, akkor nagyritkan tesomon. Termeszetesen anyamat semmibe veszi, ezert o is bedilizett mar.

Tini vagyok, igy van. De nem gondolom, hogy a korom miatt erzek igy. Egyszeruen csak most jottem ra erre. Ha egy miatta hozott, rossz dontesem miatt nem kezd el velem az eddiginel megrosszabbul banni, valoszinuleg meg mindig megfelelesi kenyszerem lenne es fel sem merulne bennem, hogy ami most van, az nem jo, nem az en hibam.

Ez azért is lehet, mivel a világ egy változáson megy keresztül és a generációkbeli különbségek annyira nagyok, hogy nem értik a szülők a gyerek problémáit

Rengeteg konfliktust, szorongást idéz elő a gyerekben ez amire később magának kell megoldásokat találnia másként egész életében depressziós marad