Hogy lehet azt feldolgozni, hogy a 63 éves anyámnak fontosabb a 82 éves anyja, mint én?

Ki a tapló?

Azért mert kértem hogy írj konkrét példát, hogy tudjunk hasznos tanácsot adni?!

Mert abból amit leírtál tényleg semmire nem lehet következtetni csak arra, hogy gyerekesen viselkedsz. Mert nagyon nem mindegy, hogy anyád miért viselkedik úgy a nagyanyáddal ahogy, és az sem mindegy, hogy a nagyanyád mit csinál amiért azt érdemli, hogy így beszélj róla. Ha elmész a henteshez és annyit mondasz neki, hogy adjon húst, ennyiből nem fogja tudni, hogy mégis milyet....

Hasonló cipőben járok, mint te kérdező.

És kimodom: utálom anyám anyját, nem is nevezem nagymamának, mert ilyesmi érzésem nincs felé.

Abból is herótom van, hogy ha vki. átlépi a hetedik, nyolcadik ikszet, akkor szinte kitüntetést vár, mert megvénült, és bármit megenged magának az öregségre hivatkozva.

Például, hogy rátelepszik a családtagokra, ugráltatja őket, rendelkezik az idejük és erőforrásaik felett.

Szerintem anyád örüljön, hogy 60 felett még él az anyja, és sorry, de vhogy nem tudok azzal azanosulni, hogy azért helyezi a gyerekét más polcra, mert félti az anyját.

Bocs, 80 felett már abban a korban van, hogy álljon szimkbolikusan félre, és hagyja élni a fiatalabb generációt, ne mérgezze meg az életüket.

Anyád szemében a gyerekei kellene az elsők legyenek, mert neked most kell élni, az az idő, ami most arra megy el, h. stresszelsz, kicsinálnak, már nem jön vissza.

Igen, nálunk is még él, de nem fogok sírni, ha ez egy nap másképp lesz, soksuzor én is azt érzem, az a nap mitikus, talán sosem jön el, vagy én halok meg előbb, mert tönkremegyek, le lehet pontozni, de ahogy kérdező is írta, nem mindenhol reklám-családok vannak, szeretet meg ilyesmi.

"aki halhatatlan" Akkor segítek: nem lesz halhatatlan.

Nem olyan könnyű azt elérni:D

nagyon titokzatos vagy - a világért el nem mondanád,voltaképpen mi is a bajod

szerintem hagyjuk ezt az egészet.

Jó éjszakát!

Lol ha ilyen stílusod van, nem csodálom, hogy a saját anyád is mást részesít előnyben. Tudod, attól még, hogy a gyereke vagy, nem kötelessége felnőttként elviselni egy ilyen tahó, kötekedő, szánalmas embert, mint te.

Egyébként a kérdés célja mi is pontosan? Az, hogy szidjuk veled együtt a – számunkra teljesen ismeretlen – édesanyádat? Csak mert érdemi infót nem írtál egyáltalán. A fröcsögés és mindenféle célozgazás ugyanis nem számít annak.

De basszus...ha nem vagy hajlandó konkrét példákat írni, mégis hogyan várod el, hogy értelmes tanácsokat kapj?! Mert elég durvának fested le a dolgot, de mivel nem írsz konkrétumot, így azt gondolom hogy túlzol.

Ha leváltál volna nem problémáznál azon, hogy az anyád többet foglalkozik a már igencsak idős anyjával, mint veled, a fiatal gyerekével...