Meddig "normális" emiatt ilyen szinten haragudni?

#30

Nézd, az én szememben az, aki poénból aktívan kockáztatja a gyerekei életét, az nem ember. Innentől kezdve nem tudom kedvelni, nem tudok hozzá jó pofát vágni, még a nagymama vagy anyu vagy a szomszéd kiskutya kedvéért se.

Igazából nem teljesen értem, miért nem lehet elviselni, hogy két ember nem puszipajtás? Ahogy olvasom, nincs ordibálás meg ilyenek, csak kerülik egymást. Ezt fel lehet dolgozni, nekem pl a két nagymamám fújt mindig egymásra, mégis túléltük a családi összejöveteleket, mindenki felfogta, hogy lehetnek ellentétek két ember között.

Nehogy már mindenkit kötelező legyen maximálisan imádni, csak azért, hogy másoknak jobban tetsszen...

:D

Tehát a piros lámpán is átmegy, és te még így is véded?

Szerelmes vagy belé vagy mifaxom? Én megmondanám neki, hogy a büdös életben nem vagyok hajlandó egy levegőt szívni vele.

Az idióta balf... unokabátyám pont így nyírt ki egy másik embert, csak ő motorral szaáguldozott. Sajnos csak lebénult, örültem volna, ha ő hever két darabban az úton, nem szerencsétlen másik, szabályosan vezető családos férfi.

#31: Még csak nem is kerülik egymást, hiszen az egyik válaszban írta a kérdező:

"Anyukám ugyan úgy foglalkozik a gyerekekkel, akkor is ha ott van a sógorom.

Magától nem kezdeményez beszélgetést vele, de pl. ő mindig lefőzi,kitölti a kávét, végigkérdez mindenkit,hogy mit kér bele, a sógoromnak annyit mond,hogy szolgáld ki magad."

Én ebből a példából arra következtetek, hogy anyuka abszolút illedelmes, csupán a 3(4-5-6) lépés távolságot tartja vele szigorúan... Amivel tökéletesen egyet is értek.

Kérdező (és a 30-asnak is), a leírásból ítélve anyukád és mindenki más is tudomásul vette, hogy a nővéred megbocsátott a férjének, de ha anyukád nem tudott megbocsátani, azt meg nektek kell tudomásul kell venni. Nem kis súlyú dologról van szó, konkrétan csak a szerencsén múlt, hogy a sógorod nem nyírta ki az egész családját a bolond mániája miatt. Neked nem feladatod megoldani a családon belüli ellentéteket és nincs jogod előírni, hogy ki hogy érezhet a másik iránt. Azt írod, anyukád kommunikál (távolságtartóan) a sógoroddal, valószínűleg ezt pont a nővéred és a gyerekek miatt teszi. Várj addig, amíg magától enyhülni fog, ha évekbe telik, akkor se siettesd. Ha meg nem fog enyhülni, azt is el kell fogadni.

Ráadásul a sógorod nem sokat tanult az esetből, ha továbbra is száguldozik. Jó, hogy a családja már nem ül mellette, de továbbra is ugyanúgy veszélyezteti magát és más autósokat, gyalogosokat is. Mi kell ahhoz, hogy felelős autóvezetővé váljon, netán egy újabb baleset?

Unokatesóm jó pár éve szenvedett autóbalesetet. Nem volt mániákus száguldozó, csak épp kicsivel átlépte a megengedett sebességet és kisodródott egy kanyarban. Az autóban rajta kívül még három barátja ült. A kocsi totálkárosra tört, a benne ülőknek - szintén csak a hatalmas szerencsének köszönhetően - nem lett komolyabb bajuk.

Unokatesómnak viszont utána hónapokig rémálmai voltak és napközben is gyötörte az a tudat, hogy valaki súlyos balesetet szenvedhetett volna vagy meghalhatott volna az ő hibájából.

A sógorodat vélhetően nem viselte meg különösebben a baleset, ha továbbra is száguldozik, és ha jól értem, téged sem, ami a ti dolgotok, viszont anyukád lehet, hogy azóta is nehezen tud szabadulni attól a gondolattól, hogy a barom vejének a hóbortja miatt elveszíthette volna a lányát meg az unokáit.

Azt meg mi garantálja, hogy a későbbiekben, ha már jobban elhalványul a baleset emléke, nem fog újra száguldozni a gyerekeivel? De még ha nem is teszi, amíg ilyen őrültek vannak az utakon, addig a szabályosan vezetők, a mellettük ülők és a gyalogosok sincsenek biztonságban.

Nem olvastam végig a válaszokat, csak a nyitókérdést és a kérdező többi hsz-át.

Kérdező!

Nos, én teljesen megértem anyukádat! Pedig nem vagyok haragtartó ember. Azt hiszem, ez a mondat a kulcsa sógorod viselkedésének:

"A sógorommal az a baj,hogy van pénze, és gátlástalan, azt hiszi,hogy mindent megválthat pénzzel, nem érdeklik a normák, és a szabályok, ezt a neveltetést kapta az apja is ugyan ilyen."

Ezzel nekem önmagában komoly bajom lenne, a vezetési stílusától függetlenül is. Sőt, a gyerekemmel is őszintén elbeszélgettem volna még az együttjárás időszakában, hogy miért vonzódik egy ilyen jellemű emberhez.

A közlekedési baleset kapcsán meg akárhogy is nézzük: csak a szerencsén múlott, hogy két unokája nem halt meg és nem is sérült meg komolyabban. Esetleg az is eszébe jut, hogy ha egy ilyen felelőtlen emberrel találkozik az úton, akkor az ő halálát is okozhatja.

Anyukád helyében én addig így viselkednék vele, amíg nem látom egyértelmű jelét annak, hogy az idézett gátlástalansága megváltozott. Amikor már egyedül sem fog száguldozni és nem azért, mert fél a rendőrtől vagy az anyósa haragjától. Hanem mert többé-kevésbé normakövető lesz.

Én se tartok be mindig minden sebességkorlátozást. Szerintem más is így van ezzel. De amiket leírtál a vezetéséről, abból számomra egy elképesztően gátlástalan ember képe rajzolódik ki. Talán korábban is bántotta már ez anyukádat, csak a baleset óta már nem türtőzteti az érzéseit.

"A sógorommal az a baj,hogy van pénze, és gátlástalan, azt hiszi,hogy mindent megválthat pénzzel, nem érdeklik a normák, és a szabályok, ezt a neveltetést kapta az apja is ugyan ilyen." - ismerem jól ezt a fajtát, egyik barátnőm apja is ilyen, egy igazi suttyó maffiózó, adócsaló f..z. M. Richárd is ilyen, tudod, akinek a lelkén 2 ártatlan ember élete szárad, csak nem lett belőle semmi, mert fideszes körökbe tartozik.

A másik dolog, hogy 12 éve történt, hogy az egyik tinikori barátomat elütötte egy autó, az is száguldozott, a barátom elhunyt. Apám sofőr és mindig eszembe jut, hogy vele is bármi történhet az utakon az ilyen férgek miatt.

Tudod, Kérdező, az egyetlen dolog, amit kívánok, hogy az ilyen tetvek minél előbb csavarodjanak fel egy fára, mielőtt ártatlan életeket oltanak ki,mert ez általában mindig így van: a sofőr megússza, a többi ember meg meghal vagy lebénul.