Miért én vagyok a szemét, ha már nem úgy viselkedek, ahogy nekik tetszik?

Míg mindenre bólogattam meg helyeseltem és ugráltam mindenkinek,hogy segítsek,addig jófej voltam..akkor sincsenek elájulva tőlem ..inkább szinten tartásnak nevezném nem pedig hálának,ha teszek valamit a családomnak vagy a párom családjának..

Mióta visszább fogtam ezt,azóta haragszanak rám..

Miért van ez,hogy míg mimdent megtettem senki nem vette észre,alig vettel úgy is emberszámba..

De mióta ez van én vagyok a sz.r mindenkinek...azt bezzeg észrevették,hogy nem segítek annyit vagy nem adok annyit.

Anyámhoz ha neki úgy tartja kedve ne is szóljak,mert neki most olyan kedve van és kész...visszafelé nen igazán működik a segítség..bármi bajom akarom elmondani ő sosem hallgat meg,ha tanácsot kérek azt mondja őt hagyjam ezzel,ha az érzéseimmel jövök a válasz annyi,hogy fejezzem már be..

Felnőtt vagyok..egyszerűen nem értem miért van bűntudatom..